AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Bellágh Rózsa: Szerencsi Nagy István, a Magyar Athenas folytatója

Szerencsi Nagy István II. József rendeleteinek éveiben látta és érezte a kor ellenmondásait, vívódásait és törekvéseit, de mint protestáns lelkész megelégedéssel fogadta a türelmi rendeletet. Irodalmi működésével, fordításaival a kor jozefinista egyházpolitikáját támogatta. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a jansenista-jozefinista szellemű teológusnak, Marx Anton Wittola-nak a toleranciáról írt könyvét lefordította magyarra és kiadta. "... A Tolerantiaról való kis irás mellyet fordítottam már, kinyomtattatott és elküldetett 500 exemplar..." 1782-ben a pápa bécsi látogatása idején Szerencsi Nagy István lefordította magyarra és kiadta Joseph Valentin Eybel-nek, a josefinista eszmék nagy hívének és végrehajtójának, a bécsi egyetem egyházjogi tanárának a pápa szerepéről és feladatairól írt könyvét. A türelmi rendelet értelmében 1783 tavaszán Győrben 34 éves kényszerszünet után újra megkezdte működését a református egyház. Első lelkipásztora Szerencsi Nagy István volt, aki 1783 április 16-tól 1789 január 2-ig szolgált itt. Lelkipásztori beiktatása alkalmával mondott beszédét 1783-ban nyomtatta ki Győrben: Beköszöntő Prédikátzió, mellyet Nemes Nagy-Györ szabad királyi fö városban ... Szent Gyülekezetben, legelőször 1783-dik esztendőben Szent György havának 27dik napján tartatott Isteni Tisztelet alkalmatosságával el-mondott Szerentsi Nagy István. A lelkipásztori munka mellett folytatta irodalmi tevékenységét. Lefordította és magyar vonatkozású jegyzetekkel kibővítette Andreas Mayer: Barátságos oktatás című könyvét. A Pozsonyban megjelenő Magyar Hírmondó örömmel üdvözölte a könyv megjelenését és a következő jelentést tette közzé: "Az ifjabb Aszszonyi-Nemnek az Erköltsi miné-müségekben való gyakoroltatások végett, Barátságos oktatás név alatt, Magyar Nyelven, világ eleibe botsátották Benedickt Mihály és a' Társai, Mayer Andrásnak ama' hasznos könyvetskéjét, a' melly a' Németeknél olly nagyon betsültetett, és olly kapós volt, hogy mintegy nyoltz esztendőknek el-folyasa alatt tizenegyszer nyomtatattott újra. A' Fordító Szerentsi Nagy István a' M[agyar] fordítást jegyzésekkel bővítette, és a' többek között, a M[agyar] nyelven található olvasásra hasznos könyveket szorgalmatosan fel-keresvén a' Német könyvek helyett bé-iktatta. Ez a' M[agyar] Nyomtatás egy réztáblára metszett képpel is meg-ékesitetett, és szép formában, szép fejér papirosra, szép betűkkel nyomtattatott Posonban Patzkó Ferentz Ágostonnál, 's két hetek alatt egészszen elkészülvén találtatni fog az emiitett Benedickt Mihály és Társa Budán és Posonban levő könyves boltjaikban illendő áron. Remenyli a' ki-adó, hogy a Közönség ezen hasznos Munkátskát kedvességgel fogja venni, melly ösztön gyanánt lészen, hogy több Hlyekkel kedveskedjék." Mint győri lelkész Erdéllyel is fenntartotta kapcsolatait, levelezett erdélyi literator-kortársakkal, Tudomása volt az ott kiadott könyvekről. Az erdélyiek eladásra küldtek hozzá könyveket. Szerencsi Nagy István feltehetően közelebbi kapcsolatban lehetett Pataki Sámuellel (1731-1804), aki 1767-től kezdve 17 esztendeig a kolozsvári református nyomda inspektora volt. Az ő közreműködésével kerülhettek Győrbe a könyvek. Ezt jelentette a Magyar Hírmondó 1785 Karátson-Havának 14 419