AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Friedrich Ildikó: Magyar nyelvű lóorvosló és lótenyésztő szakkönyvek a XVIII. században

JEGYZETEK 1. Magyar művelődéstörténet. Szerk. Domanovszky Sándor. IV. köt. Mezőgazdasági fejlődés. 193. 1. 2. Gaál László: A magyar állattenyésztés múltja. Bp. 1966. Akad. Kiadó, 228. 1. 2a. Tolnay Sándor (1747-1818). Orvosi és állatorvosi diplomával rendelkezett már, mikor 1786-ban megbízták a pesti egyetem orvosi karán a"baromorvoslás" ismeretének tanításával. 1787-ben ál­latorvosi tanszéket állítanak föl, ahol orvostanhallgatókat, majd írástudó gazdákat oktatott. A gyakorlati oktatás miatt sürgette egy állatkórház létrehozását. Hamarosan kinevezték a tanszék professzorává. Irodalmi munkássága: elsősorban Wolstein bécsi professzor munkáit fordította ma­gyarra. Saját művei: "Artis veterinariae conpendium", "Barmokat orvosló könyv", "A' lovak külső szép, vagy rút termetek, s hibái megesmérésérőt', Oktatás a marhadögnek megelőzéséről és orvos­lásárul." Scotti, Louis a mezőhegyesi ménes első állatorvosa és szervezeti szabályzatának kidolgo­zója. 3. Tessedik Sámuel és Berzeviczy Gergely: A parasztok állapotáról Magyarországon. Bp. 1979. Gondolat. 397. 1. 4. Szükségben segítő könyv. Német nyelvből magyarra fordítva, és Magyar országhoz alkalmaztatva Kömlei János által. Pest, 1790. Stáhel és Kilián 283. 1. 5. Wiegand Johann: Az ausztriai paraszt iffjúságot a' jól rendelt mezei gazdaságra oktató kézi köny­vetske. Pozsony, 1774. A' Fordítónak némely szükséges Jedzései ... [7.]1. 6. Uo. A' Fordítónak ... Jedzései... [10.] 1. 7. Uo. A' Fordítónak ... Jedzései ... [8-9.] 1. 8. Szükségben segítő könyv. Érdemes olvasó! VII. 1. 9. Uo. Érdemes olvasó! VII. 1. 9a. Nagyváthy János: (1755-1819). Fő műve "A szorgalmatos mezei gazda." Pest, 1791. I-II. köt. Ez volt az első magyar nyelvű mezőgazdaságtani munka. 1792-ben Festetics György keszthelyi uradalmának jószágkormányzója lett. Az 1797-ben létesült agrár tanintézet, a Georgikon létre­jöttében is szerepet játszott. 10. Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp. Akad. Kiadó. 1983. 647. 1. 10a. Pethe Ferenc (1763-1832.) A keszthelyi Georgikonban másodtanár volt. A latin nyelvű oktatás mellett szorgalmazta a magyar tanítást is. 1805-ben jelent meg a Pallérozott mezei gazdaság 1. kötete. (A 3. köt. 1814-ben.) Később az Esterházy család uradalmain inspektor volt. 1814-ben Bécsben új hetilapot alapított Nemzeti Gazda címmel. A lap 1818-ig élt. Erdélyben nyomdát alapított és Hazai Hírmondó címen új lapot indított. Mitterpacher és Nagyváthy mellett ő fog­lalta össze a mezőgazdasági üzemtant. 10b. Tessedik Sámuel (1742-1820.) Evangélikus lelkész Szarvason. 1780-ban alapította meg a "gya­korlati gazdasági intézet"-et. A tankönyveket zömmel maga írta. Az elméleti oktatás mellett döntő volt a gyakorlati képzés. Nemcsak a parasztfiataloknak, hanem a tanítóknak is igyekezett mezőgazdasági képzést nyújtani. 1806-ig működött az iskola. Fő műve: "Der Landmann in Un­garn" 1784-ben jelent meg. Széchényi Ferenc fordíttatta magyarra 1786-ban. Az eszményi fa­lurendtartás mellett az akkori valós életet is leírta könyvében. Pedagógiai vonatkozású írásai is jelentősek voltak. Fásítással, valamint a szikes területek javításával is foglalkozott. 11. Gaál, i.m. 243. 1. 12. Wolstein, Johann: A' Barom-állatok seb-gyógyítása tudományáról Ford. Tolnay Sándor. Bécs. 1785. Elől-járó Beszéd, 21. 1. 13. Gaál, i.m. 325. 1. 14. Fugger Márk úrnak a' lovak neveléséről ím könyve, mellyen Wolstein János ...az 1578-dik eszten­dőben költ Editio szerént ... német nyelven ki-adott, most pedig Tolnay Sándor magyarra ford Bécs. 1786. Kurtzbeck. 80. 1. 15. Uo. 79. 1. 16. Tolnay Sándor: A' lovak külső szép, vagy rút termetek' s hibái' meg-esméréséről ... Budán, a Magy. Kir. Universitás betűivel. 2. kiad. 1816. 45. 1. 413

Next

/
Thumbnails
Contents