AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Patay Pálné: Az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárának története (1802-1846)

tosan a továbbiakat, beleértve az új felmérések alapján újonnan készülteket is. Erről számos átadási jegyzék tanúskodik. Az 1945-ig így begyűjtött anyag a mai nyomtatott kataszteri térképállománynak 30-40%-ára becsülhető. A Földmérési Térképtártól átvett "régi földmérési térképek" azonban nem maradtak a Széchényi Könyvtárban, hanem átadták azokat a "Néprajzi Tárnak" (Néprajzi Múzeumnak), amely akkor még ugyancsak a Nemzeti Múzeum szervezetébe tartozott. Erre való hivatkozással és utalva arra, hogy ez az anyag nem tartozik a Könyvtár profiljába, javasolta Lukinich könyvtári igazgató Hóman Bálint múzeumi főigazgatónak, hogy a Pénzügyminisztérium által 1928-ban megküldött "1-2 kocsirakományt" kitevő térképek is kerüljenek a Néprajzi Tárba. Hasonlóképpen, amikor 1929-ben a Pénzügyminisztérium arról értesítette a Széchényi Könyvtárt, hogy a Földmérési Térképtárnak a M. kir. Állami Nyomdában lévő kb. 26.000 darab autográf ált térképe kiselejtezésére kerül sor, a Néprajzi Tárból Györffy Istvánt küldték ki az anyag megtekintésére, az esetleges átvétel céljából. E térképek további sorsáról nincs tudomásunk. Néhány év múlva azonban a Néprajzi Tárban elhelyezett kataszteri térképeket - helyhiányra való tekintettel - átszállították a Könyvtárnak akkor még meglévő Levéltári osztályába, ahol azokat elraktározták - jelentette 1934-ben a Könyvtár akkori igazgatója, Jakubovich Emil. Talán szintén a helyszűke késztethette a Könyvtárat arra is, hogy azon - fentebb említett - elgondolásával ellentétben, aminek megfelelően a térképeket kétkét példányban kívánta megőrizni (ami egyébként a mai gyakorlatunkkal megegyezik), idővel a duplumoktól meg óhajtott válni. Ezen az alapon például 1929-ben 103 térképet adott át az Önálló Közgazdaságtudományi Kar Teleki Pál vezette Gazdaságföldrajzi Tanszékének. Majd a M. kir. Állami Térképészeti Intézettel is megállapodott csereviszony kialakítására, amelynek értelmében az átadott duplumok értékének megfelelően az a Széchényi Könyvtárnak műszaki, grafikai munkákat végez. Duplumok átadásával kapcsolatos adatunk azonban még jóval későbbi időből is van. A Dunántúli Tudományos Intézetnek Fitz József igazgató 1943-ban ígért hazai tárgyú duplum-térképeket, elszállításukra azonban 1946-ig nem került 41 sor. A térképállomány gyarapodását illetően az 1930-as évek közepéig az irattárban csak mutatóban találunk néhány adatot. Bizonyára futottak be a Könyvtárba kötelespéldányként térképek, hiszen az 1897. évi XLI. törvénycikk kiegészítéséről szóló 1922. évi XX. törvénycikk l.§-a akként intézkedett, hogy minden nyomdatermék egy-egy példánya - így a térképeké is - a Magyar Nemzeti Múzeumnak (amelynek kebelébe tartozott akkor az Országos Széchényi Könyvtár) ingyen beszolgáltassék. Ezért kissé meglepőnek tűnik, hogy a Könyvtár 1924., valamint 1928. évi jelentése egyedül adomány útján bekerült, 208, ül. 156 térképről tesz említést, kötelespéldány beszolgáltatás alapján történő gyarapodásról pedig nem szól. (A többi évről szóló jelentés térképekről egyáltalában nem emlékezik meg.) Az adományok között jelentősebb volt Pálóczi Edgáré, aki az édesapja 1869-1914 között tett európai utazásai során összegyűjtött térképeit "2 papandeklis 52x15 cm méretű ládikában" a Könyvtárnak adta át. Jöttek azonban adományok külföldről 283