AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Patay Pálné: Az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárának története (1802-1846)

is. Kairóból pl. Youssouf Kamal herceg 1927-tel kezdődően folyamatosan megküldte az általa szerkesztett, csak 100 példányban kinyomtatott és könyvárusi forgalomba nem került, tehát bibliográfiai ritkaságnak tekinthető "Monumenta Cartographica Africae et Aegypti" c. munkájának 12 kötetét. Brnoból Maxim Sobicek igazgató pedig 10 magyarországi vonatkozású művel (pl. Karács, Korabinszky, Lidi, Homann, Ignatz Müller stb. munkáival) gyarapította a gyűjteményünket. Az, hogy 1935-ben "Aprónyomtatványtár és térképgyűjtemény" néven különgyűjtemény létesült, előre vetette már egy jövendőbeli önálló szervezeti egység, a Térképtár kialakulását. Ezt jelzi pl. az is, hogy 1934-től az évi jelentések már részletesen beszámolnak a térképek gyarapodásáról is (lásd a kimutatást ). Az 1940-es években bekövetkezett állománygyarapodással kapcsolatban két olyan tételt érdemes megemlítenünk, amelyek arról tanúskodnak, hogy a Könyvtár vezetősége a térképgyűjtemény sorsát nem hagyta figyelmen kívül. 1941-ben Fitz József igazgató arra kérte a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal elnökét, Dobrovits Sándort, hogy 7, általuk kiadott - addig kötelespéldányként feltehetőleg be nem szolgáltatott - térkép egy-egy példányát engedjék át a Térképtárnak - ami meg is történt. 1942-ben meg Szalay Béla, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium osztálytanácsosa a "visszafoglalt területek" iskoláiban összegyűjtött régi térképeket ajánlotta fel. Az állomány 1941-ben hozzávetőleges becslés szerint a következőkből tevő..... , .. .30 dott volna össze: 6.650 térképlap 145.000 kataszteri térkép 150 régi kéziratos térkép 62 falitérkép 250 atlasz 5 földgömb Budapest ostromát 1944-1945 telén a Térképtár anyaga viszonylag szerencsésen vészelte át. A Tár eredeti helyiségeiben, "az Eszterházy-palotában aránylag kevés pusztult el, annál több azonban a főépületben, a gazdasági hivatali helyiségekben, ahova az értékesebb anyagot helyeztük el, kb. 50-60 atlasz" - írja Fitz főigazgató az 1945. március 12-én kelt, a háborús károkról beszámoló, előzetes jelentésében. Az anyagnak a beázás veszélyének kitett helyiségekből biztonságos helyre történt, gyors áttelepítése a további pusztulását akadályozta meg. Szervezeti keretek A térképeket - legalábbis a nyomtatottakat - attól kezdve, hogy 1876-ban a nyomtatványok és a kéziratok naplózása különvált, az előbbiek között tartották 284