AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)
II. Az OSZK történetéből és munkájából - Patay Pálné: Az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárának története (1802-1846)
rendben a vízügyi vonatkozásúak (pl. Mura, Dráva) követik (29 db), de találunk kifejezetten topográfiai jellegűeket is. Jelentősebb még négy, a sószállító útvonalak 1760., 1773., 1785. és 1800. évi forgalmát feltüntető tematikus térkép. De ide soroltak be egy, a Magas-Tátra panorámájáról 1719-ben készült tusrajzot is. A külföldi területeket ábrázoló térképek közül ki kell emelni H. Gerritsznek az Atlanti-óceán keleti és délnyugati, valamint az Indiai-óceán partvidékét feltüntető portolán térképét, továbbá a Bécs térségében végzett Duna-szabályozási munkákról az 1769-1791. években H. Schitzenau és S. Herbert által készített, 18 lapból álló sorozatot. A nyomtatott térképek csoportjában 1.198 mű található. Közülük csak 94 magyar vonatkozású. Legnagyobb számban a megyék térképei vannak jelen (26 db); ezek zöme nem sokkal Széchényi adományát megelőzően készült. De fellelhető közöttük az egész országról, ill. Erdélyről a nyugat-európai officinákban a XVIIXVIII. század folyamán, valamint Bécsben nyomtatottak is. Kilenc térkép a Bánátot ábrázolja; legtöbbjük az 1780-as évek végén készült - bizonyára az akkor zajló török háborúra való tekintettel. A Magyarországon kívüli területeket bemutató 1.104 nyomtatott térkép tehát mind a tematikáját, mind az ábrázolt területet illetően igen sokrétű. Gyűjtésükben semmilyen szempont sem játszhatott közre. Széchényi ezeket ügynökök útján szerezte be; ők pedig mindent vásároltak, ami a könyvpiacon kapható volt. Az anyagnak mintegy kétharmada topográfiai jellegű (734 db), földrészek, országok, országrészek, tartományok stb. térképei. Egyes országok (pl. Anglia, Hollandia, Svédország) közigazgatási egységeiről egész sorozatokat találunk. De még vüágtérkép is fellelhető a gyűjteményben. Viszonylag sok a várostérkép. Mellettük jelentős számban találhatók hadtörténeti vonatkozásúak (113 db); közöttük nagyobb arányban a hétéves háború (1756-1763) eseményeit ábrázolók. Minthogy ezen anyag szinte kizárólag nyugat-európai kiadású (mindössze hatot adtak ki Pesten), érthetően nagy a hajózási tematikájúak száma (91, közöttük 1 portolán). A készítésük idejét illetően kevés az 1680 előtti térkép (mintegy 6%). Az 1680-as években kiadottak nagyobb arányát egy, Anglia grófságait ábrázoló sorozat magyarázza. Egyébként az anyag zöme az 1730-1780-as évekből való; az 1790-es évekből - érdekes módon - már kevés található. Szerzőik között a legjelesebb európai kartográfusok szerepelnek, mint J. Janssonius, C. Dankerts, J.B. Nolin (XVII. század), P. Schenk, M. Seutter, G. Sanson, G. Bodenehr, T. Lotter, G. Delisle (XVIII. század) stb. Egy falitérképről és 121 atlaszról tudjuk még, hogy Széchényi gyűjteményéből származik. Meglepő, hogy a XVII. századi külföldi nagy mesterek közül csak A. Orteliusnak egy 1609. évi és J. Janssoniusnak egy 1651. évi atlasza szerepel az anyagban. Megtaláljuk azonban G. Mercatornak két Ptolemaios kiadását 1578-ból és 1605-ből, valamint a Peutinger-tábla 1598. évi ismertetését. Az anyag zömét képező XVIII. századiak csoportjában is fellelhetők világatlaszok, de ezek inkább egyes országokat ismertetnek (pl. J.B. d'Anville - Kína 1737., Michel-Desnos - Franciaország 1765., P. Santini - Velence 1789.). Több hajózási atlaszt is találunk közöt279