AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Patay Pálné: Az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárának története (1802-1846)

tük. Magyarországi atlasz 16 db van (pl. Tomka-Szászky, Görög, Budai Ésaiás művei), de legjelentősebb M. Coronelli 1690. évi atlasza, amely hazánk térképét is tartalmazza. Ebben az állományrészben szerepel még 27 kolligátum is; egyes országokról különböző szerzők által, különböző időkben készített térképek utólagosan összekötött gyűjteménye. Érdemes még megemlíteni azt a több részből álló kéziratos atlaszt, amely az Oravicabánya környéki ércbányák 1771. évi állapotát tünteti fel. A kezdeti években a térképállomány csak kis mértékben gyarapodott. Az 1807. évben például csupán egyetlen földabroszt tüntettek fel a növedéknaplóban. Miller írt ugyan egy felterjesztést a gyarapodás érdekében, kérve, hogy a köteles példányok beszolgáltatását terjesszék ki a nyomtatott térképekre is, de a Helytartótanácsnál ez nem talált visszhangra. A térképek tárolása terén sem történt előrelépés: még 1811 -ben is változatlanul 40 tékában őrizték azokat. Miután a térképeket a könyvekkel együtt kezelték, sorsuk alakulását a XIX. század folyamán nehezen tudjuk nyomon követni. Ami azonban az állomány gyarapodását illeti, az az 1830-as években mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben különösen jelentős volt. A Könyvtár ekkor ugyanis két olyan gazdag magánkönyvtár birtokába jutott, amelyhez az akkori viszonyok között igen jelentősnek nevezhető térképgyűjtemény is tartozott. Az egyik gróf Illésházy István dubnici "nem megvetendő belső értékű" könyvtára volt, amelyet a magyar irodalmi és tudományos élet mecénásaként ismert főúr az 1835. június 22-én kelt, József nádorhoz intézett levelében a Nemzeti Múzeumnak ajándékként ajánlott fel, sőt, még ugyanezen év szeptemberében át is adott. A levélben a könyvek és kéziratok mellett megemlítésre került, mint "nem kisebb becsű" gyűjtemény, a térképek csoportja is. Minthogy a dubnici könyvtárról Illésházy még 1806-1807-ben Bucsánszky Györggyel részletes katalógust készíttetett (amelyet az újabb szerzeményekkel 1832-ig folyamatosan kiegészítettek), e térképekről pontos ismereteink vannak. A katalógus "Chartáé geographica", azaz "G" osztálya tartalmazza a térképeket, szám szerint 208 művet, amelyek közül 112 volt magyar, 96 pedig külföldi vonatkozású. Utóbbiak között nagyobb arányban atlaszok találhatók, és nem önálló lapok. Atlaszok azonban a "Philologica", azaz "F" osztály földrajzi alosztályát képező könyvek között is voltak, mint pl. G. Mercator 1606. évi "Atlas sive Cosmographicae meditationes ..." c. munkája. A térképanyag - néhány XIX. századi kivételével - kizárólag XVIII. századi és zömében még Illésházy István atyjának, Jánosnak gyűjtéséből származott (az ő idejében készült katalógusban 85 magyar és 81 külföldi vonatkozású szerepel). A Magyarországot ábrázoló lapokon (J.Ch. Müller, Homann, Bruggen, Korabinszky, Lotter, Lipszky) kívül a Balkán félszigetet, az 1716-1717 és 1788. évi török háború színhelyeit, az Illésházy birtokok vidékeit, Illésházy uradalmakat szemléltető, valamint vízügyi térképeket találunk. A dubnici könyvtár átvételét követően egy év sem telt el, amikor is a neves gyűjtő, Jankovich Miklós gazdag könyv- és régiséggyűjteményének megvásárlásával újabb értékes és jelentős térképanyag birtokába jutott a Könyvtár. A hosszú ideig 280