AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Haraszthy Gyula: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezése 1919-1958

a Tőzsdepalotára vonatkozó terv meghiűsulasa után a Villányi úti Margit Intézet (ma Kaffka Margit gimnázium), s az akkor még romos Vigadó épületének felhasználása. A könyvtár a Villányi úti gimnázium átalakításának és bővítésének kérdésével behatóan foglalkozott. Természetesen ennek főépületét a könyvtár számára át kellett volna alakítani, mögötte pedig egy modern - 70 m hosszú, 20 m széles, hétszintes raktár felépítésére gondoltak. Ha ez megtelne, ugyanilyen második raktár is emelhető lenne a telken. Az együttes költség (főépület és első raktár) 15 millió forintot tenne ki. Ezt a tervet Waldapfel Eszter a minisztérium Közművelődési Főosztályához (Bíró Vera) és Kállai Gyula miniszterhez juttatta el. Szinte természetes, hogy ez a terv sem valósult meg. 1958-ban a pesti Vigadó épületének könyvtári célra való átépítésének gondolata is felmerült. Mint az erről az évről szóló könyvtári jelentés közölte, a Vigadóra vonatkozó elképzelés lekerült a napirendről. Ennek az évnek a végén bukkant fel először a könyvtár Budavári Palota F szárnyában történő elhelyezésének lehetősége. Tárgyalások, konzultációk, ülések, szakértői vélemények egész sora után 1959-ben a Gazdasági Bizottság úgy döntött, hogy a Nemzeti Könyvtár új otthonának a Várban kell megépülnie. Mint azt az 1959. évi jelentés megállapította, a kivezető út perspektívája megnyílt ugyan a Nemzeti Könyvtár számára, de a súlyos helyhiány, az olvasók elhelyezésének gondja egyelőre nem oldódott meg. 216