AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Haraszthy Gyula: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezése 1919-1958

JEGYZETEK 1. Kőhalmi Béla: A Magyar Tanácsköztársaság könyvtárügye. Bp. 1959. 59., 223. p. - Havasi Zoltán: 1919 és a Széchényi Országos Könyvtár. = Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1978. Bp. 1980.227-245.1. 2. A húszas évek elhelyezési problámáit, terveit több tanulmány dolgozta fel. Mivel ezek az írások részletesen taglalták a Széchényi Könyvtár létének és működésének kérdéseit, leglényegesebb adataikat, megállapításaikat külön idézés nélkül használtuk fel. E munkák a következők: Nyireő István: A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárának átszervezési munkálatai. Bp. 1928. OSZK. 39 1. - Tombor Tibor: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezésével kapcsolatos tervek és munkálatok az első világháború után (1920-1929). = Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1967. Bp. 1969. 182-226. 1. - Dezsényi Béla: Szervezet, ügyvitel és igazgatás az Országos Széchényi Könyvtárban a Horthy-korszak elején. = Uo. 124-181.1.- Wittek Lászlóné: Az Országos Széchényi Könyvtár reformtörekvései a húszas években. = Uo. 227-235.1. - V. Waldapfel Eszter: Az Országos Széchényi Könyvtár a felszabadulás óta. = Uo. 1957. Bp. 1958. 7-75.1. 3. OSZK Irattár 188/1923. 4. OSZK Irattár 172/1923. 5. Hóman Bálint beszéde. Elmondotta a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójává történt beiktatásakor. (1923. dec. 22.) Bp. 1924, MNM. 16 1. - Hóman úgy vélte, hogy a központi épületet kizárólag a Könyvtár és Régiségtár elhelyezésére kellene igénybe venni. 6. OSZK Irattár 509/1924. 7. Krenner István múzeumi osztályigazgató özvegyének szolgálati lakása. 8. Az átalakítási és helynyerési munkálatoknak nem vált előnyére, hogy Nyireő István könyvtárőr 1929 első felében távozott az OSZK-ból, mert a miniszter a debreceni Egyetemi Könyvtár vezetésével bízta meg. Mint Zsinka Ferenc, az OSZK mb. igazgatója írta működéséről ( Magyar Könyvszemle 1930. 312.1.), "egyike volt a könyvtár legképzettebb tisztviselőinek, akit széles körű könyvtártani ismeretei mellett a könyvtárügy fanatikus szeretete jellemez." 9. Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtári osztályainak állapotáról az 1931-1933. évben. = Magyar Könyvszemle. 1932/34. 89-166.1. 10. OSZK Irattár 33/1933 és 38/1933. 11. Akkor az igazgató még nem is sejthette, hogy a bauxit-betonból épült torony eleve "halálra" volt ítélve. 12. Jelentés az Országos Széchényi Könyvtár működéséről 1934. július 1-től 1935. december 31-ig. 12/a OSZK Irattár 173/1935. 13. OSZK Irattár 173/1935. 14. OSZK Irattár 512/1947. Az 1935-ben írt és eredetileg 59/1935 sz. alá iktatott terv, ismeretlen okból, az elől közölt évben és számon került iktatásra. így csak az 1945 utáni irattári anyag átnézése során került kézbe. 15. Jelentés az Országos Széchényi Könyvtár működéséről az 1936. évben. 16. Jelentés az Országos Széchényi Könyvtár működéséről az 1936. évben. 17. OSZK Irattár 253/1941. 18. Jelentés az Országos Széchényi Könyvtár működéséről az 1941. évben. 19. özv. Ady Lajosné adománya. 1942-ben Márffy Ödön festőművész is adományozott Ady-relikviákat a könyvtárnak. 20. Ortutay Gyula: A felszabadulás. = Kortárs 1975.1. sz. 128-129.1. 21. OSZK Irattár 17/1945. 22. Jelentés a Széchényi Könyvtár 1946-ban kifejtett munkájáról. OSZK Irattár 402/1947. 23. OSZK Irattár 144/1947. 24. OSZK Irattár 185/1947. 25. VKM 201. 741/1948. 2. ü.o. 26. OSZK Irattár 185/1947 és 257/1947. 27. OSZK Irattár 256/1947. 28. OSZK Irattár 387/1948. 29. OSZK Irattár 369/1948. 30. OSZK Irattár 418/1948. 31. OSZK Irattár 399/1948. 32. VKM 84.634/1947. VI. ü.o 33. OSZK Irattár 17/1949. 217