AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezése 1867-1918

A Nemzeti Múzeum épülete már a háború előtt megérett egy teljes felújításra, és szükséges lett volna egy új, modern fűtőberendezés felszerelése. (Részleges tatarozás 1909-ben volt.) Erre azonban sem akkor, sem a háború alatt nem volt lehetőség. 1917-ben a hadianyagok fogytával a Múzeum épületének réztetőzetét és a villámhárítók rézvezetékét is be kellett szolgáltatni. A tetőt vaspléh lemezekkel, a villámhárító vezetékét sodronyhuzalokkal pótolták. Munkaerő és pénz hiányában a legszükségesebb karbantartó munkákat sem lehetett elvégeztetni. A fűtőanyag hiánya miatt az épületet csak gyengén fűthették, időnként be is kellett zárni a kiállítótermeket és a Könyvtár olvasótermét. A helyszűke tekintetében a helyzet csak tovább romlott. Szinnyei József volt lakását - ahol közben gyűjteményeket helyeztek el - 1914-ben ki kellett üríteni a polgárőrök részére. Később ez lett a háborús események elől menekített muzeális tárgyak raktára. Az 1913-ban elhunyt Hampel Józsefnek, az Érem- és Régiségtár vezetőjének lakása a Régiségtár helyszűkén enyhített valamit. Az ezzel kapcsolatos átrendezés alkalmával sikerült - egy ideiglenesen felhúzott fal lebontásával - Pollack eredeti elképzelése szerint a fő forgalmat újra a főlépcsőházba visszavezetni. (A múzeumlátogató közönség eddig ugyanazt a hátsó lépcsőházat használta, amely ezután már csak a Könyvtár megközelítésére szolgált.) A Múzeum épületéből a Szentkirályi utcába kitelepített hírlapok helyiségeit a forradalom idején lefoglalták és kiürítették, az állományt a Festetics-palota istállójában kellett elhelyezni. Az istálló nedvessége jelentékeny mértékben veszélveztette az állománv épségét. Kossuth Lajos temetése 1894. április 1 -jén a Nemzeti Múzeum előcsarnokából 190