AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezése 1867-1918

tézménytípus: a könyvtár és a múzeum egységes épületben való elhelyezését ajánlotta, holott a tájékozottabb könyvtárosok ezt már meghaladottnak tekintették. Erdélyi Pál 1904-ben egy előadáson többek között ezt mondotta: "Müyen hát a modern könyvtári épület? Első, hogy csak könyvtár legyen benne. Ne kössék össze más, múzeumi, vagy művészeti gyűjteménnyel." Szabó Ervin pedig 1910-ben építészek előtt tartott előadásában már kritikusan szólt a német építészet századvégi könyvtárépítési elveiről, s az angol-amerikai public library térkiképzését és berendezését mutatta be példaként. Elméleti felkészültségben, közvetlen tapasztalatokban tehát nem volt hiány. A kulturális kormányzat azonban a felsőoktatásnak, ezen belül is a mérnökképzésnek adott előnyt, s így 1908-ban a Műegyetemi Könyvtár építése indulhatott meg. A következő évben a könyvtár már el is foglalta új otthonát. Ezután már az első világháború kitöréséig nem került sor Magyarországon nagyobb szabású könyvtári építkezésre, s a Széchényi Könyvtár önálló épületének terve hosszú időre lekerült a napirendről. Az 191 l-es könyvtári jelentés rezignáltán foglalta össze a helyzetet: "A könyvtár helyiségeinek túlzsúfoltságán és modern könyvtári célokra teljesen alkalmatlan voltán az elmúlt esztendő sem segített, sőt reményt sem nyújtott arra, hogy e bajokra a legközelebbi jövő orvoslást fog hozni. A helyiségek túltömöttsége elérte a legnagyobb fokot, s ezzel párhuzamosan haladt a könyvtár látogatottsága is. Sem a kutatóknak a tudományos búvárlatokhoz, sem a tisztviselőknek a hivatalos munkához szükséges nyugalmat biztosítani a könyvtár célszerűtlen helyiségei miatt nem tudjuk, sem pedig nem tudunk kellőképp őrködni a könyvtári rend és biztonság fölött. Ezt a sajnos állapotot a könyvtár jelentései évről-évre nyíltan föltárták, de sajnos minden eredmény nélkül." Ugyanebben az évben a könyvtár 160 797 db évi szaporulatról és 39 592 látogatóról adott hírt, akik 170 193 db állományi egységet használtak. A nyomtatványi osztályon 1911-ben lefolytatott revízió 273 149 kötetet és kb. 210 000 kisnyomtatványt mutatott ki, s ehhez járult a Hírlaptár 32 255 évfolyama, a Kézirattár mintegy 43 200 egysége és a Levéltár 1 milliót is meghaladó darabszáma. A könyvtár dolgozóinak létszáma az utolsó békeévben 40 fő volt. Világháborús évek A világháború kitörése még az eddig fennmaradt reményeket is szertefoszlatta. Megmaradásról volt már szó, nem fejlesztésről. A könyvtár forgalma felére csökkent, de kevesebb volt a háborús évek gyarapodása is. Lecsökkent a személyzet létszáma, lelassult a belső könyvtári munka üteme. 1916. március 4-én Szalay Imre nyugalomba vonult, utóda Fejérpataky László lett, aki mint múzeumi igazgató, továbbra is ellátta a könyvtár vezetését. 189