AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

I. Az OSZK 1984-1985-ben - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1984-1985-ben

sor az MTA Tudományos Minősítő Bizottsága előtt a kandidátusi értekezésként benyújtott mű vitájára. Az értekezés opponensei, Keresztury Dezső akadémikus és Trócsányi Zsolt, a történettudományok doktora Berlász Jenőt - a teljes történetírói életmű alapján - a tudományok doktora fokozatra javasolta. A javaslatot az Akadémia elfogadta. A történeti kutatások kiegészítéseképpen a költözés periódusában végezték a tárgyi emlékek összegyűjtését, és előkészítették az OSZK történeti múzeum létrehozását. A kutatásszervezés operatív munkája keretében folyamatos volt az intézményi és egyéni kutatások nyilvántartása és számbavétele', a tudományos dolgozók és a kutatóidő-támogatásban részesülők évi jegyzékeinek összeállítása.Tudományos minősítése volt 1984-ben 75 munkatársnak (tudományos tanácsadó: 5, tudományos főmunkatárs: 13, tudományos munkatárs: 40, tudományos segédmunkatárs: 11, tudományos gyakornok: 6), 3985-ben 87 munkatársnak (tud. tanácsadó: 5, tud. főmunkatárs: 12, tud. munkatárs: 46, tud. segédmunkatárs: 11, tud. gyakornok: 13). Kutatóidő-támogatásban részesült 1984-ben 55 fő, 1985-ben 69 fő. 1984-ben 46 munkatársunk vett részt, ill.viselt funkciót különböző tudományos egyesületekben és bizottságokban. Hungarika -kutatások A Vezetői Tanács 1982-es állásfoglalása következtében a kutatásszervezés kiemelt feladatává vált a hungarika-kutatások számára szükséges, a könyvtár alapfeladatainak keretében folyó hungarikafeltáró munkák kiegészítéseként új szolgáltatások megszervezése, a hungarika munkákhoz szükséges segédletek létrehozása, valamint a határon túli magyarságra vonatkozó könyvtári kutatási témák gondozása. A Vezetői Tanács elé 1985 végén dr. Kovács Hona osztályvezető által Hungarika regisztráció - hungarika információ címen készített előterjesztés már konkrét eredményekről számolt be. Az OSZK által javasolt témáknak mind a "Kulturális és történelmi emlékeink feltárása, nyilvántartása és kiadása" c. kutatási főirány felelősei, mind a Tudományszervezési és Informatikai Intézel vezetői kiemelt fontosságot tulajdonítottak. 1984-ben a Hungarika regisztrációt a főirány, a Hungarika információt a Tudományszervezési és Informatikai Intézet programjába iktatták. Ennek megfelelően a Hungarika regisztrációt a főirány pénzügyi forrásaiból finanszírozhattuk, a Hungarika információ feldolgozó munkájának fedezetét a Tudományszervezési és Informatikai Intézet erőforrásaiból, állami megbízásos pályázat formájában sikerült biztosítani. A Hungarika regisztráció keretében három témát gondoztunk: 1. "A külföldi hungarika vonatkozású kéziratokról és az 1850 előtti nyomtatványokról készült mikrofilmek nyilvántartása" c. témában a nyilvántartás megalapozásához megkezdődött az MTA, az EK hálózat és az OSZK mikrofilmjeinek számbavétele. (Eddig kb. 3000 mikrofilm címleírása készült el.) 2. A hungarika névkataszter munkálatainál tisztázódtak az alapvető módszertani kérdések. Első ütemben a kutatás tárgyát a 20. századi külföldi (határon túli) magyarság névanyagának feltárása képezi. Eddig 12 ezer nevet gyűjtöttek össze, és megkezdődött a forrásanyag archiválása. 3. "A külföldi magyar gyűjtemények adattára, a hungarika gyűjtemények kalauza" c. téma keretében kialakultak a külföldre kiküldendő kérdőívek tartalmi és formai szempontjai, és folyt a magyar, vagy feltételezhetően magyar anyagot tartalmazó, külföldi gyűjtemények címanyagának összeállítása. (Az ausztriai címek jegyzéke elkészült.) A Hungarika információ kettős feladatot kíván megoldani: egyfelől tájékoztatást kíván nyújtani a külföldön élő magyarság alkotó kulturális tevékenységéről, másfelől tájékoztat a hazai tudományos, művészeti, kulturális élet külföldi visszhangjáról, beleértve hazánk politikai, társadalmi és gazdasági megítélését is. Célját a Hungarika információ egy viszonylag széles körű folyóiratbázis analitikus feldolgozásával éri el. 1984-ben megtörtént a forrásjegyzék összeállítása, a feldolgozási módszerek szabályozása és a gépi adatrögzítés próbája. 1985-ben már kiküldtük mintegy 300 érdekelt intézménynek az első információs csomagot: 67