AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

I. Az OSZK 1984-1985-ben - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1984-1985-ben

1.500 bibliográfiai tételt és a hozzá tartozó indexet (gépi úton készült tárgyszójegyzéket). E minta alapján kértük, ill. várjuk az 1986-ra szóló előfizetéseket. A feldolgozásra eddig 500 folyóiratot jelöltünk ki, ez azonban a későbbiekben jelentősen emelkedni fog. Az indexek a jövőben kumuláltan jelennek majd meg. Terveinkben szerepel a bibliográfiai leírások mikrolapra való tétele, s egy mikrolapos adattár kiépítése. A hungarika-kutatásokon belül kiemelt fontosságú a külföldön található hungarika kéziratos anyag számbavétele és központi nyilvántartásának megteremtése. Ennek érdekében egyeztető tárgyalást folytattunk az MTA Könyvtára kézirattárával és a Petőfi Irodalmi Múzeummal. A Magyarok Világszövetségének felkérésére, ill. a Magyar Filológiai Társasággal egyetértésben két bibliográfiai adatgyűjtés megalapozását végeztük 1985-ben: A Magyar emigráció bibliográfiája 1945-; A Relationes Hungarici - magyar és külföldi kapcsolatok irodalmának bibliográfiája 1945-től. A feltáró munka eddigi eredménye kb. 2000 cédula. 1984-től a Kutatásszervezési csoport az OSZK-n kívül gyűjti a többi hazai könyvtár munkatársainak hungarika jellegű, külföldi útjairól szóló útijelentéseket is. Itt adunk számol arról, hogy az OSZK munkatársai 1984-ben 17, 1985-ben 20 alkalommal uta.ztak külföldre hungarika-anyag bibliográfiai adatgyűjtése, ill. helyszíni mikrofilmezése céljából, legtöbb esetben Csehszlovákiába és Jugoszláviába, 2-2 alkalommal Lengyelországba, NDK-ba és Ausztriába, l-l alkalommal Franciaországba, Olaszországba, Svájcba és Törökországba. Különösen eredményes volt 1984-ben egy lengyel és egy török út, mindkét alkalommal dr. Vizkelety András tud. főmunkatárs volt a kiutazó. Lengyelországban, a Torun-i Egyetemi Könyvtárban sikerült rábukkannia a második világháború óta elveszettnek hiti Königsbergitöredékre, amely - a legújabb tudományos kutatások szerint - sorrendben a második legrégibb, szöveges magyar nyelvemlék. Isztambulban, a Topkapi Szeráj könyvtárában magyar proveninenciájú, még nem ismert kéziratok felkutatása volt a cél. Vizkelety András megállapította, hogy további, hitelesnek tekinthető Corvina már nincs a szultánok egykori könyvtárában, ellenben több magyar eredetű kódexet sikerült felfedeznie, pl. egy gazdagon iÜuminált Anjou-kori antiphonalet és egy Ulászló címerével ellátott kéziratot, mely minden bizonnyal az egykori budai királyi könyvtárból származott. Nemzetközi kapcsolatok A Kutatásszervezési csoport jelentős szervező tevékenységet végez a hungarológiai kutatások konferenciáinak szervezése terén. így 1984-ben részt vett - a Magyarok Világszövetségével, az MTA Történettudományi Intézetével együtt - a szórványmagyarság helyzetét tárgyaló, nemzetközi tudományos konferencia rendezésében. (1984. aug. 6-9.) 1985. aug. 26-27-én a Széchényi Könyvtár új vári épülete adott otthont a Magyar Könyvtárosok II. tudományos találkozójának. A konferencia rendezésében az OSZK-n kívül részt vettek a Magyarok Világszövetsége és a Magyar Könyvtárosok Egyesülele. A kétnapos rendezvény folytatása volt az öt évvel ezelőtt, 1980-ban megtartott első tanácskozásnak. Kiemelkedő jelentősége volt a Magyar Fórum keretében tartott értelmiségi találkozók sorában, mivel a könyvtárosoké volt az első, amely másodízben ült össze, s ez a második találkozó még gazdagabb programra adott lehetőséget, mint az öt év előtti, első konferencia. A konferencia 51 regisztrált résztvevője közül 40 érkezett külföldről (Ausztria 2, Dánia 1, Franciaország 2, Írország 1, Kanada 5, NSZK 5, Svájc 4, Svédország 2, USA 18), és 11 volt magyarországi szakember. 85 magyarországi meghívott vendég egészítette ki a hallgatóság körét. Elhangzott 30 előadás, valamennyi magyar nyelven, 11 magyar résztvevőtől és 19 külföldi kolléga előadásában. 68