AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: Egy jezsuita tulajdonban lévő nyomda üzleti "titkai". A kassai akadémia nyomdája

rülményeinek felelt meg: főleg a volt királyi Magyarország városaiban telepedett le a rend, míg a töröktől visszahódított alföldi területeknek csak a peremén, és Erdélyben is csak kevés helyen. A rendtartomány nyugati és keleti felének eltérő fejlettségét jól mutatják a számok is: Ausztria területén 1773-ban, a feloszlatás évében 21 jezsuita kollégium, ill. rezidencia működött, míg a kb. háromszor nagyobb területű Magyarországon és Erdélyben 34 kollégium ill. rezidencia (és 9 misszió), Horvátországban és Szlavóniában két kollégium és két misszió. A rendtagok száma az intézmények számához viszonyítva Ausztriában jóval magasabb volt: 858 fő, Magyarországon 938, Horvátországban 97 fő. A rendtartományban a jezsuiták által fenntartott 16 felsőbb iskolából (egyetem, vagy akadémia) hét volt Ausztria területén, öt Magyarországon ill. Erdélyben, és négy Horvátországban ill. Szlavóniában, de a hallgatóság számát tekintve az ausztriai egyetemek (Bécs és Graz) kerültek az élre, míg a magyarországi legnagyobb csak a harmadik, a horvátországi legnagyobb csak az ötödik helyre. A provincia központja Bécs volt, számos intézménnyel: a jezsuiták által fenntartott egyetemmel, gimnáziummal, szemináriummal, a probációsházzal, a Theresianummal és a professzusházzal.

4 A rendtartomány nyugati és keleti fele abban a tekintetben is lényegesen különbözött egymástól, hogy a feloszlatáskor jezsuita kézen lévő tipográfiák csak a keleti részekben voltak: Felső-Magyarországon ill. Erdélyben, az öt egyetem, ill. akadémia közül (Nagyszombat, Győr, Buda, Kassa, Kolozsvár) három, a nagyszombati, a kassai és a kolozsvári mellett.

3 E jezsuita kezelésben lévő magyarországi műhelyek közös jellegzetessége, hogy erősen protestáns környezetben, az ellenreformáció céljainak szolgálatában jöttek létre. Az 1577-ben alapított nagyszombati érseki nyomda hosszú évtizedekig az egyetlen katolikus műhely volt az országban - a jezsuiták több, mint egy évtizeddel az egyetem alapítása után, 1648-ban vették át. A nyomda nagyarányú fejlődése a 17. század végére tehető: ettől kezdve.az ország legtermékenyebb, vezető tipográfiája. Az 1660-ban alapított kassai egyetem mellett már az 1670-es években működött egy kisebb nyomda,

7 nagyobb arányú könyvnyomtatás azonban csak a Rákóczi-szabadságharc után, 1716-ban kezdődött. Ez a 18. század eleji kassai nyomdaalapítás csaknem 140 évvel későbbi, mint a nagyszombati, de hasonló célokat szolgál. A 17. században az ellenreformáció Kassán csak átmeneti (a Thököly- és Rákóczi-szabadságharc alatt szinte teljes mértékben visszavont) sikereket ért el, így a 18. században a katolicizmus térhódításának elősegítése a jezsuitákra várt. Az ÉK-i országrészben az 1740-es évekig a kassai akadémia tipográfiája volt az egyetlen katolikus nyomda, de az egri, nagykárolyi, stb. műhelyek bekapcsolódása után is megőrizte vezető helyét a keleti országrészben. Erdélyben az egyetlen - valamennyire is számottevő - katolikus nyomdát a kolozsvári jezsuiták alapították 1727-ben.

8 Célja - miként az akadémiának is - az erősen protestáns környezetben a jelenlét lehetett. A kolozsvári jezsuita akadémia alacsonyabb színvo4 Szilas László: Dk österreichische Jesuitenprovinz im Jahre 1773. Eine historisch-statistische Untersuchung. Roma, 1978. (KIny. az Archívum Historicum Societatis Jesu XLVII. kötetből.) 107., 313.p. 5 Uo. 99., 154., 346. p. 6 A nagyszombati nyomda jezsuita korszakáról legrészletesebben: Iyányi Béla - Gárdonyi Albert: >1 királyi magyar egyetemi nyomda története 1577-1927. Bp. 1927. 7 Pavercsik Ilona: Az ellenreformáció győzelme a kassai könyvnyomtatásban. Kassa nyomdászata az 1660as és 1670-es években. 360-364.p. = OSZK Évkönyv 1981. 353-377.p. 8 Ferenczi ZoltánM kolozsvári nyomdászat története. Kolozsvár, 1896. 88-90.p. 336