AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: Egy jezsuita tulajdonban lévő nyomda üzleti "titkai". A kassai akadémia nyomdája

táns környezetben a jelenlét lehetett. A kolozsvári jezsuita akadémia alacsonyabb színvonalát mutatja, hogy csak a filozófiai tárgyak oktatása volt hiánytalan, a teológiai stúdiumok viszont csak a kazuisztika oktatására szorítkoztak. A kolozsvári nyomda termelését nem lehet összevetni a nagyszombati, vagy a kassai nyomdákéval, amelyek olyan területen működtek, ahol - hosszabb-rövidebb idő után - túlsúlyra jutott a katolikus egyház. A kolozsvári jezsuita kollégium az erdélyi katolicizmus hátrányos helyzete miatt más jellegű, kevésbé kiélezett kapcsolatot alakított ki a protestánsokkal,

9 amit azért érdemes megemlítenünk, mert e kapcsolat a könyvkiadás területén is létrejött: amíg a jezsuiták nem rendelkeztek önálló tipográfiával, egyes tankönyveiket a református kollégium nyomdája nyomtatta ki.

10 A magyarországi művelődés történetében e jezsuita egyetemek, ill. a mellettük működő nyomdák jelentős szerepet játszottak. A jezsuita tipográfiák kiemelkedő szerepe azonban inkább a hazai nyomdászat fejletlenségét, elmaradottságát, mint fejlettségét mutatja. Azokban az országokban, ahol a könyvnyomtatás jóval magasabb szinten volt, a rend tartózkodott attól, hogy ilyen - nemcsak a "lelkek hódításával", hanem világi üzlettel is kapcsolatos - tevékenységet folytasson. A jezsuita rendi alkotmány kimondta, hogy tilos a rendtagok számára minden olyan tevékenység, amely a világi kereskedelmi üzletnek akárcsak a látszatát is kelti. Indokolt esetben azonban - főleg egyházi és világi hatalmasságok kívánságára átlépték ezt a rendelkezést, de mindig a rend generálisának előzetes engedélyével. : Magyarországon a katolikus könyvnyomtatást a jezsuita nyomdák teremtették meg. A 16. században és a 17. század első felében túlsúlyban lévő protestáns nyomdászat viszszaszorítása a 17. század végén, a 18. század első harmadában következett be. Ugyanerre az időszakra tehető az állami cenzúra kialakulása: az egyházi cenzúra gyakorlásában központi szerep jutott a nagyszombati egyetemnek, de kisebb részben a kassainak is.

12 A könyvtermelés visszaesését, amelyet a hosszú évekig tartó harcok: a Thököly-felkelés, a török elleni felszabadító háború, a Rákóczi-szabadságharc okoztak, átmenetileg még fokozták is az újonnan bevezetett szigorú cenzúra-intézkedések. A magyarországi (protestáns) nyomdászat általános hanyatlásának idején jutottak a - gazdag alapítványokkal ellátott - jezsuita kollégiumok nyomdái központi szerephez. A harcok elmúltával, a békés anyagi gyarapodás korszakában a jezsuita tipográfiákhoz egyes, püspökök által felállított tipográfiák, néhány (katolikus) nyomdász által alapított műhely csatlakozott, de a jezsuita intézmények gazdagabb hagyományaik révén továbbra is megőrizték vezető szerepüket a magyarországi könyvnyomtatásban. A magyarországi jezsuita nyomdák történetének részletes feldolgozása mind ez ideig nem történt meg. A kassai és a kolozsvári akadémia nyomdájáról egy-egy monográfia néhány lapnyi fejezetén kívül alig olvasható valami; de még a leginkább feldolgozott nagyszombati egyetemi nyomda történetében is bőven maradt fehér folt. A most következő 9 Jó példa erre, hogy a kolozsvári jezsuita akadémia ünnepélyes megnyitására (1698) a jezsuiták a református és unitárius papságot is meghívták. Ld. Bisztray Gyula: Az erdélyi tudományos élet és egyetemi gondolat. Bp. 1942. 60-61.p. 10 Néhány ilyen nyomtatvány: Horologmm regio-politicum... 1713, Secundior sapientia... 1714, Corona Joannea 1715, Academicorum fiilminalium stemma 1721. - Magyarország bibliographiája 1712-1860. VII. Bp. 1989. 451, 470, 106, 493.p. 11 Duhr: Geschichte... XVI. Jh. 583.p. A 16. századi bécsi jezsuita nyomdáról ld. uo., a dilingeniről és a laibachiról Duhr: Geschichte... XVII. Jh. Teil 1. 376-377., 643.p. 12 Erről részletesen: Sashegyi Oszkányíz állami könyvcenzúra állandósulása Magyarországon (1706-1725) = MKsz 1969. 321-338.p. 337