AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: Egy jezsuita tulajdonban lévő nyomda üzleti "titkai". A kassai akadémia nyomdája

Egy jezsuita tulajdonban lévő nyomda üzleti "titkai". A kassai akadémia nyomdája PA VERCSIK ILONA A jezsuita rend, amely a barokk korszakban kiemelkedő szerepet játszott az európai katolikus országok egyházi-kulturális életében (sőt Dél-Amerikától egészen Japánig a keresztény vallás Európán kívüli terjesztésében), elsősorban az oktatás és igehirdetés terén fejtett ki igen dinamikus tevékenységet. Nagy befolyással rendelkezett az uralkodói udvarokban; az uralkodók pártfogása révén sokhelyütt megszerezte a korábban alapított egyetemek irányítását, de maga is új egyetemeket alapított; nagyszámú gimnáziumot tartott fenn, s missziói hatást gyakoroltak a nem katolikus országok lakosságára is. Az 1749-es katalógus szerint az egész világon 1.538 különböző jezsuita intézmény működött, összesen 33.882 rendtaggal. A rend öt asszisztenciából (olasz, portugál, spanyol, francia, német), egy-egy asszisztencia pedig számos rendtartományból (provinciából) állt. A jezsuiták ausztriai provinciája, amelyhez a magyarországi rendházak és kollégiumok tartoztak, 1564-ben jött létre a felnémet provincia hasításával. A még mindig nagy kiterjedésű rendtartományból 1623-ban vált ki a cseh provincia. A 17. század második felében az egyre gyarapodó magyarországi kollégiumok miatt már önálló magyar rendtartomány kialakítását is tervezték, de a századvég rendkívül mozgalmas hadi eseményei nem sok időt hagytak a megvalósításra; 1711 után pedig a Rákóczi-szabadságharc alatt lezajlott események miatt (jezsuita részről az Ausztriától való elszakadás megtagadása, ezt követően a jezsuiták száműzése Magyarországról) politikai okból sem vetődhetett fel a kérdés.

2 így a jezsuita renden belül a 18. században az ausztriai provincia volt a legnépesebb: 101 különböző intézménnyel (egy professzusházzal, 31 kollégiummal, 3 noviciusházzal, 33 szemináriummal, 22 rezidenciával és 11 misszióval), 1749-ben összesen 1772 egyházi és 751 laikus rendtaggal

3

. A rendtartomány osztrák és magyar területének intézményrendszere jelentős részben eltért egymástól. Az osztrák örökös tartományokban zömmel a 17. század első felében jöttek létre jezsuita kollégiumok, míg Magyarországon a korai kezdeményezéseket többnyire elsodorták a protestáns erdélyi fejedelmeknek a Habsburgok ellen viselt függetlenségi harcai. Számottevő fejlődés Magyarországon csak a 17. század végén bontakozott ki, de a rendházak földrajzi elhelyezkedése még ekkor is a három részre szakadt ország kö1 Alfred Hamy: Documents pour servir ä l'histoire des domiciles de la Compagnie de Jesus dans le monde entier de 1540 ä 1773. Paris, é.n. l.p. 2 Bernhard Duhr: Geschichte der Jesuiten in den Landern deutscher Zunge im XVI. Jahrhundert. Freiburg, 1907. 92-<55.p. - UŐ: Geschichte der Jesuiten in den Ländern deutscher Zunge in der ersten Hälfte des XVII. Jahrhunderts. Freiburg, 1913. Teil 1. 185-188.p. - Újabban és alaposan e kérdésről: Lukács László: A ftggetlen magyar jezsuita rendtartomány kérdése és az osztrák abszolutizmus. Szeged 1989. 139 p. 3 Hamy i.m. l.p. 335