AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

I. Az OSZK 1984-1985-ben - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1984-1985-ben

kijelentette, hogy az épületet átveszi, de ugyanakkor "A létesítményt a mai napon a hiánypótlások, a pótmunkák és a próbaüzemelések elvégzése céljából a generálkivitelezőnek visszaadja." Az épület befejezési munkáin kívül a könyvtár vezetőségét még más gondok is foglalkoztatták. A beruházási keret csökkentése folytán nem maradt pénz olyan berendezések megvételére és beszerelésére, amelyek pedig az üzemszerű működésnek feltételei voltak. Ezek közé tartoztak többek között az olvasószolgálati számkijelző berendezés, az ellenőrzést segítő, zártláncú ipari tévé, a Zeneműtár elektroakusztikai berendezése. Hiányzott továbbá a fedezet modern gyorsmásolók és újabb irodai bútorok beszerzésére. E felsorolt berendezések megszerzése mellett a könyvtár vezetősége következetesen kiállt, s végülsikerült is csaknem valamennyit a művelődési tárcától nyert póthitelek felhasználásával még időben megvásárolni és felszereltetni. Új igényként jelentkezett viszont a meglévő és már beszerelt biztonsági berendezések korszerűsítése. (Elektromos jelzőrendszer mellett infraérzékelők alkalmazása, stb) Ezt a problémát végül beruházási póthitel segítségével sikerült megoldani. Június közepén nyilvánvalóvá vált, hogy az épület birtokbavételének az OSZK által megszabott feltételei még nincsenek biztosítva. Jóllehet az építő KÖZÉV a hiánypótló munkákat írásban készre jelentette, a helyszíni szemle ennek ellenkezőjéről győzte meg mind a beruházót, mind az OSZK-t. Csak a július 25-i bejárás adott némi reményt arra, hogy augusztusban megkezdődhet az épület tényleges átvétele. Közben a könyvtárnak arra kellett kérnie az építőt és beruházót, hogy soronkívül vehesse át az egyik tetőraktárat az időközben veszélyeztetett állapotba került hírlapok áttelepítésére. Augusztus első napjaiban a sajtóban téves hírek jelentek meg arról, hogy a Széchényi Könyvtár várba költözése júliustól már tervszerűen folyik. A könyvtár cáfolni volt kénytelen a tévedésen alapuló közlést. Augusztus 7-én miniszteri szemlére került sor: Köpeczi Béla művelődési miniszter és Somogyi László építésügyi miniszter látogatták meg az F épületet. Állásfoglalásuk szerint augusztus második felére meg kellett teremteni a könyvtári gyűjtemény költöztetésének feltételeit. Szeptember első napjaiban meg is kezdődhetett az OSZK megbízott képviselői részéről az épület tényleges átvétele, elsősorban az állományköltöztetéshez szükséges raktári tereké. Az átvételi bizottság a további hónapokban helyiségről helyiségre járva vette birtokba az épületet, minden helyiségről hiánypótlási jegyzőkönyv készült. Az előírt üzemi próbák és valamennyi hatóság ellenőrző vizsgálata után szeptember 13-án állították ki az épület ideiglenes használatbavételi engedélyét. (A végleges engedélyt az észlelt hiányosságok megszüntetésére szabott 60 napos határidő elteltével vehettük kézhez.) Az időközben megindult költözés teljes ideje alatt folytatódtak a hibajavító és hiánypótló szakipari munkák a már átvett és részben be is telepített helyiségekben. A könyvtár munkatársai az állomány biztonsága érdekében a délutáni, valamint a szombat-vasárnapi időszakban rendszeres ügyeletet tartottak. A Telelift szerelési munkáit október 11-én fejezték be, míg a telefonvonalak kábelezése és a házi vonalak szerelése csak októberben kezdődött. Az épület néhány jellemző adata: bruttó térfogata 249 ezer, nettó térfogata 194 ezer m "A teljes alapterület 44.300 m , ebből gépészeti terek 6.350 m% közlekedő terek (lépcsők, folyosók) 4.9(H) m , a felhasználható hasznos alapterület 33.050 m . A hasznos alapterület megoszlása: raktári tér 43,9 %, nyilvános szolgálat 26,9 %, hivatali helyiségek 18,6 %, üzemek, műhelyek 7,3 %, szociális helyiségek 3,3 %. Szakmai felkészülés és költözés A vári működés elsősorban a dr. Ferenczy Endréné vezette I. sz., Gyűjteményi Főosztály munkájában jelentett változást, így ennek előkészítése és szakmai feltételeinek kialakí32