AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)
II. Az OSZK történetéből és munkájából - Németh Mária: Aprónyomtatványok az Országos Széchényi Könyvtárban 1918-1944
Nem jutott előbbre az érintett részcím nélküli, illetve folytatásos művek feldolgozásában a Nyomtatott Könyvek Tára sem. A Múzeum pincéjéből az Esterházy-palota alagsorába kerültek ugyan át régibb zárszámadások, egyesületi jelentések, árjegyzékek, stb. de ez olyan anyag, "...melynek feldolgozására csak akkor kerülhet sor, ha érdemesebb katalogizálnivalónk már nem lenne" - vélték a könyvtár vezetői. 110 * Bár e korszakban az elhelyezés gondjai álltak a megoldandó kérdések előterében és a jelentésekben, különféle iratokban sok szó esett az egyes gyűjteményrészék raktározási problémáiról, az aprónyomtatványokról és plakátokról alig történt említés. 1923-ban lehetőség nyílt a hírlaptári dolgozószoba galériájának megépítésére, s ezzel a nyomasztó helyhiány csökkentésére, de "...a Festetics-palota ... pincéjében elraktározott aprónyomtatványaink megmentése a rothadástól..." csak nagyobb bővítés révén lett volna lehetséges. 111 Az aprónyomtatványok egy részét később a Hírlaptár VII. sz. raktártermének karzatán tárolták, de a hírlapállomány növekedése miatt innen az anyag a hírlaptári raktári folyosó legfelső polcaira került. 112 Csak Fiíz József főigazgatósága idején készültek komoly tervek az Aprónyomtatványtárban foglalt anyag elhelyezésére. Erre újabb termek vasállvánnyal történő berendezése, és ezáltal más helyiségek felszabadítása teremtette volna meg a lehetőséget. 113 Maga az osztály, amely 1936-ig a földszinten dolgozott, az emelet V., VI. számú raktártermeinek ablakfülkéiben kapott munkalehetőséget. 1936-ban Fitz főigazgató azt is felvetette, 114 hogy a Múzeum közelében ötszobás lakást kellene bérelni, és annak 8-9 helyiségében "...a ritkábban használt gyűjteményeket, mint az aprónyomtatványok, plakátok, gyászjelentések, értesítők, térképek, zeneművek gyűjteményeit" helyeznék el. 115 ^ 110 Jelentés ... 1941. 13.p. Ez az idő a mai napig sem érkezett el. 111 Jelentés ... 1923. = Magyar Könyvszemle 1924. 108-109.p. - 1926-ban szekrényeket igényelt az OSZK - többek kőzött a plakátok elhelyezésére - amelyeket addig nem tudott megfelelően tárolni. Arra nincs adat, hogy ezt sikerült-e megkapniuk. (OSZK Irattár 676/1926.) 112 OSZK Irattár 99/1932. Ekkor az OSZK és a Hírlaptár egymástól független múzeumi osztályként működött, a Jakubovich Emil és Rédey Tivadar közti megállapodás tehát leszögezte, hogy a karzatot a Hírlaptár csak ideiglenesen veszi igénybe, az a jövőben is a Széchényi Könyvtár "birtoka" marad. - Az elhelyezésről Posonyi Erzsébet is szólt egy 1945-ben, a Plakát és aprónyomtalványtárról tartott előadásában. (= Az Országos Széchényi Könyvtár különgyűjteményei Bp. 1945, 10-13.p.) Az aprónyomtatványok tárolásáról - sajnos időpont meghatározása nélkül - azt írja, hogy egy részük "...az emeleii folyosó karzatán - bár jó magasan és nehezen hozzáférhető helyen - voltak évek szerint dobozokba helyezve, ahova úgy kerültek, hogy amii a Nyomtatványtár nem tartott érdemesnek feldolgozni, azt félretette, és mikor már annyi összegyűlt, hogy nem volt hova tenni, rendszerint az év végén, formátum szerint (8r., 4r., 2r.) dobozokba rakva felküldte a galériára." 113 Ekkor ui. az évi gyarapodás elhelyezésére évről évre különféle fortélyokkal kellett helyet szorítani, "...de ez is csak úgy lehetséges, hogy a kötelespéldányok tartalom szerint nélkülözhető részét, mint reklámfüzeteket, plakátokat, stb. összecsomagolva a pincébe helyezzük el." {Jelentés... 1934. július 1től 1935. december 31-ig. 2.p.) 114 OSZK Irattár 61/1936. 115 Jelentés ... 1936. 5.p. 228
