AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Németh Mária: Aprónyomtatványok az Országos Széchényi Könyvtárban 1918-1944

1936-ban a raktározás lehetetlenülésének bizonyítására a férőhely és állomány közti feszültségről felmérést végzett és kimutatást készített a könyvtár.

116 Ebből kiderült, hogy 150 folyómétert foglaltak el az aprónyomtatványok a raktárban és 50 köbméternyi állományt (kb. 180.000 darab) tároltak elcsomagolva. A plakátgyűjtemény számára nem tudtak megfelelő elhelyezést biztosítani: ekkor a 40 köbméternyi hozzáférhetetlen gyűjteményrész száma kb. 304.000 darabra volt tehető. Ha az adatok nem is egészen pontosak, a katasztrofális helyhiányról akkor is megközelítő és érzékletes képet adnak. A közel 900.000 füzetből és egyéb aprónyomtatványból 630.000 darab, az 1900 óta megjelent üzleti jelentések, röpiratok, plakátok stb. 90%-a hozzáférhetetlen - jellemzi a jelentés a táblázatban feltüntetett adatok alapján a reménytelen helyzetet.

117 1937-ben némileg javult az Aprónyomtatványtár raktározási lehetősége. A szabadkőműves könyvtárak és a Pedagógiai Könyvtár anyagának szétosztása révén, valamint Széchenyi István könyvtárának megürült polcain összesen 259 folyóméternyi férőhely szabadult fel.

11 Erre fel lehet az addig pincében őrzött gyűjteményrészt - kb. 630.700 darab aprónyomtatványt - állítani, sőt négy-öt évi gyarapodásra is marad hely - mondta ki optimistán a könyvtár vezetősége. De a derűlátást már cáfolja a következő évi beszámoló, amely szerint a Tár gyűjteményei - többek között - a Nyomtatványtár raktártermeinek állványai közé vannak beszorítva. Mindez természetesen lassítja a kiszolgálást és veszélyezteti a gyűjtemények rendjét is.

119 1939-ben a könyvtár birtokba vehette a Múzeum mögötti Festetics-palotát, és a Tár a nyár folyamán ide költözött át. A földszinten a Plakát- és színlapgyűjtemény két szobában és egy folyosón, a Gyászjelentés-gyűjtemény pedig az emeleten két szobában helyezkedhetett el. Az istállóban és egy másik emeleti helyiségben, illetve egy folyosón gyűjtötték össze - rendezés céljából - azt a több száz köbmétert kitevő aprónyomtatvány anyagot, melyet addig a Múzeum épületének pincéjében halmoztak fel. ff Az érintett állomány addigi tárolási módjára is fényt vet Fitz főigazgató azon utasítása, amely a Festetics-palotában elhelyezett tárak legközelebbi teendőit határozta meg. Szeptemberben az épületbe áthozott anyagnak a polcokra való felrakását kell befejezni "...elsősorban a lépcsőházban lerakott gyászjelentéscsomagokat kell rendesen lehelyezni." A Múzeum pincéjében még 'heverő' színlap- és gyászjelentéshalmazokat sürgősen hozzák át, de a csomagolópapírral védett kötegek a már átszállított állomány rendezéséig ott maradhatnak. A pincékből átvitt anyagból először az istállóban elhelyezett ládákat, aztán a II. emeleten lerakott csomagokat, végül a Múzeum pincéjében hátrahagyottakat kell felbontani."

121 1941-ben a könyvtár Festetics-palotába telepített részlegei az Esterházy-palotában kaptak új helyet. Ide került át az első emelet három szobájába a Plakát- és színlapgyűjíemény, a félemeleten pedig a Gyászjelentés-gyűjtemény számára sikerült raktárt biztosítani. A Múzeum pincéjéből átkerült állományrész pedig az alagsorban kapott tárolási lehetőséget. 116 Jelentés ... 1936. 1-4.p. 117 Ezeket Fitz József egy év múlva így jellemezte: "Az aprónyomtatványtár tulajdonképpeni raktára évtizedek óta a pince, s anyagának rendszerezése emiatt igen szerény mértékben lehetséges." (Jelentés... 1937. Lp.) 118 Széchenyi István könyvtárát 1920-ban helyezték el letétként az OSZK-ban, de azt 1937 júliusában visszaszállítottákCcnkre.ercdeli helyére. 119 Jelentés ... 1938. l.p. 120 Jelentés ... 1939. 12.p. 121 OSZK Irattár 250/1939. 229