AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)
II. Az OSZK történetéből és munkájából - Németh Mária: Aprónyomtatványok az Országos Széchényi Könyvtárban 1918-1944
Ugyancsak bontásra szorult az utolsó csoport is: "Vegyes aprónyomtatványok: 1. Folytatásos kiemelt csoportok: a) egyházmegyei jegyzőkönyvek; b) Budapest székesfőváros, bankok, közlekedési vállalatok, bányák, csatornázás, útépítés, vállalatok költségvetései, jelentései, zárszámadásai, kimutatások 2. Önálló kiadványok megjelenés éve szerint tizedes rendszer alapján csoportosítva..." Az 1939-es gyűjtőköri leírás 25 szinte szóról szóra követi a két évvel azelőttit, az évi jelentés pedig újra megfogalmazza azt az érvelést, amely a Tár illetékességi, tehát gyűjtőkörét is - miként az 1935. évi is - praktikus alapokra heiyezi: "Feladata, hogy mindazokat a nyomtatványokat kezelje, nyilvántartsa és megőrizze, melyek nem raktározhatok el polcokra állítva mint a könyvek, hírlapok és kéziratok, hanem laponként tároltatnak, s nem tarthatók nyilván katalógusokban, hanem csak indexekben és természetüknek megfelelő csoportos elhelyezésben." Az Aprónyomtatványtár gyűjtőköre és az aprónyomtatványok fogalmának meghatározása tehát nem fedi egymást, a gyakorlat - amelyet az 1936-ban új rendszerre áttért növedéki napló is tükröz" 4 - inkább az előbb idézett, illetve a már ismertetett, az 1935. évi tervezetben foglalt elvi meghatározásnak felelt meg. Ebben a nyilvántartásban a "szakrendszer" elnevezésű rubrika a kiadvány műfaját, illetve tartalmát részben betűjellel, részben az ETO szám közlésével jelzi. (M = műsor, meghívó, színlap; Gy = gyászjelentés; Pl = plakát, de a zárszámadás 38-as, az egyesületi szabályzat 34-es jelzetet kap.) Általában a betű a különgyujteményi, a szám az ETO-ba sorolható könyvekre, könyvjellegű kiadványokra vonatkozik, A növedéki napló "Osztály" feliratú sorának kockáiba viszont betűjelek szolgálnak az anyag irányítására. (Ö = önálló művek; F = folytatásos művek és sorozatok; T = térkép; P = plakát; A = aprónyomtatvány, stb.) 25 A kettő egybevetéséből kiderül, hogy az aprónyomtatványokhoz (a Tárba) a gyászjelentések, meghívók, műsorok, színlapok, röplapok, körrendeletek, ex librisek ("ex libris gyűjtemény" megjegyzéssel) és egyéb "vegyes nyomtatványok" (szentképek, imák, gyógyszerismertetések, stb.) kerültek. A plakátok mellett P-vel jelzett irányítást találunk (1936ban az "Észrevétel" rovatban nemegyszer "pince" kiegészítéssel). 23 OSZK Irattár !22/1939.-Jelentés ... 1939. 12.p. 24 A Szerzeményi Osztály ügyrendjéhez Gulyás Pál is hozzászólt. "Az ún. aprónyomtatványok eddigelé egyáltalában nem naplózlatiak, hanem félretétetlék, s negyedévenként fajták szerint csoportosítva, csomagokba kötöztettek és raktároztattak el." Óriási munkatöbbletet jelentene, ha ezeket a nyomtatványokat a jövőben naplózni kellene - jegyezte meg Gulyás Pál. OSZK Irattár 166/1935. - Bár a mégis bevezetett naplózás igen igényesen történt, kezdetben némi bizonytalanságok, ingadozó megoldásoktapasztalhatók. 25 Az előzőekben idézett tervezet 61. pontja értelmében: "A naplózott műnek könyvtári elhelyezése annak a gyűjteménytárnak kezdőbetűivel jelölendő, melynek gyűjtőpolcára a mű naplózás után betétetik, pl. Ö (önálló művek a Nyomtatványosztályban), F (folytatásosok), S (sorozatok) (ez a kategória már nem szerepel a naplóban), P (plakátok), T (térképek), A (aprónyomtatványok)..." 211