AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Szőnyi Éva: A Fővárosi Lapok a Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtáráról

1-882. május 15-én, délután hat órakor Trefort Ágoston berekeszti a kiállítást, köszönetet mondva Ráth Györgynek és Apponyi Sándornak, úgy a rendezés munkálataiért, mint a szakzsűrikben való részvételért. Egyetlen zárógesztus van még hátra; a kitüntetettek díjainak átadása, amelyekhez: "A könyvkiállítás díszokmányait most készíti Moreili Gusztáv tanár a Corvin-Codex címlapjának mintája után."

104 Az Országos Hírlapkönyvtár megalapítása Az 1882. évi országos könyvkiállítás méltán nagy sikere bebizonyította, hogy nem voltak hiábavalók azok az erőfeszítések, amelyek az abszolutizmus időszakában holtpontra jutott magyar könyvtárügyet - középpontjában a Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtárával - a dualizmus első évtizedében áldatlan helyzetéből kimozdították. A megérdemelt hazai és nemzetközi elismerés az 1880-as években további tettekre sarkallta a könyvkultúra hivatott pártolóit; elérkezett az ideje, hogy immáron szám szerinti, statisztikai felmérés készüljön Magyarország könyvtárairól; ismételt kiállítások tájékoztatják a közönséget a nemzet történetének gazdag dokumentumkincséről, amely különösen a Budavár visszafoglalásának kétszáz éves évfordulójára rendezett történelmi kiállítás keretében valósult meg. S talán e korszaknak legnagyobb jelentőségű kulturális eseménye, az Országos Hírlapkönyvtár alapítása és megnyitása is erre az időszakra tehető. Mindez az 1880as évtized második felében zajlott le, s a Fővárosi Lapok ez idő szerint évente átlag 40-50 alkalommal tudósított a Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtárát, vagy a könyvtárügyet érintő lényegesebb eseményekről, vagyis az olvasóközönség szinte minden héten figyelemmel kísérhette a legújabb fejleményeket. A sajtó kurrens, tájékoztató jellegű statisztikáinál azonban átfogóbb felmérésre vállalkozott az Országos Statisztikai Hivatal, közvetlenül az 1882-es országos kiállítás után hozzáfogva a magyarországi összes magán- és közkönyvtárak adatainak felméréséhez. Ez adatok feldolgozására György Aladárt, korának fáradhatatlan kultúrpolitikusát kérték fel. A hatalmas anyag összegyűjtéséről mintegy három évig tudósít a Fővárosi Lapok, majd az 1885-ös állapotot rögzítve György Aladár hozzákezd az adatok tömegének sajtó alá rendezéséhez. Alig több, mint egy év múlva: "A nagy könyvtárstatisztika, melyet az orsz. statisztikai hivatal megbízásából György Aladár szerkesztett, már megjelent. E nagy munka természetesen nem jöhetett volna létre a könyvtárak buzgó segítsége nélkül: "A nemzeti múzeum könyvtára nagy munkát fejezett be a napokban az országos statisztikai hivatal számára, mely jelenleg a hazai könyv- és levéltárak anyagáról gyűjt adatokat. A könyvtár tisztviselői ugyanis Majláth könyvtárőr vezetése alatt összeolvasták a könyvtár anyagát amaz állapot szerint, a mi az 1884. év végén találtatott. E felvétel szerint van a múzeumi könyvtárban 125.000 mű 205.000 kötetben, 30.000 értekezés, értesítő stb., 20.000 aprónyomtatvány, 7.000 kötet hírlap, 865 ősnyomtatvány, 16.250 kézirat, 80.000 okirat, és 15.210 fa, acél-, réz- és kőnyomat, vagyis összesen 374.425 különféle tárgy."

106 Az összesítésben látszólag szerény helyet elfoglaló 7000 kötet hírlap valójában igen nagy mennyiséget képviselt; a napilapokat ugyanis a könyvkötőtői függően havonta, negyedévente, félévente, vagy akár évente kötötték egy kötetbe. Amikor a Nemzeti Múzeum Könyvtára a század elején a könyvekkel együtt gyűjteni kezdte a hírlapokat és a periodika-jellegű egyéb anyagokat is, annak kezelése nem okozott különösebb gondot, 104 F. L. 1882. 975. p. 105 F. L. 1886. 2614. p. 106 F. L. 1885. 614. p. 169