AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Szőnyi Éva: A Fővárosi Lapok a Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtáráról

III. A SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR A NYILVÁNOSSÁG ELÉ LÉP Az 1882. évi budapesti országos könyvkiállítás A magyar könyvkultúrának az egész ország területén, sőt határain túl is óriási érdeklődést keltő bemutatására 1882-ben került sor. Ilyen nagyszabású kiállítás rendezésére sem hazánk területén, sem a környező országokban nem volt példa a korábbiakban. Előzményeinek tekinthetők: a Nemzeti Múzeumnak az előbbiekben bemutatott ilyen irányú rendezvényei, de ezek nem nőttek túl egyetlen intézmény keretein; nemzetközi viszonylatban pedig Csontosi János beszámol a pétervári császári könyvtár 1856-os Bibliakiállításáról, a lipcsei nyilvános könyvkiállításról 1840-ben, valamint az 1877-ben Londonban, W. Caxton 400 éves jubileuma alkalmából, a Kensington Museum által rendezett kiállításról.

75 Ezek mindegyike igen jelentős volt, különösen a londoni, mely a század utolsó éveiben kiteljesedő modern könyvművészeti mozgalom ösztönző-elindítója volt. De mindhárom csak egy-egy terület bemutatására szorítkozott; egy ország, illetve egy nemzet teljes könyvkultúrájának - kezdve a kora középkori kéziratos emlékektői, egészen a korabeli legmodernebb nyomdászati eljárásokig - a kapcsolódó művészetekkel és kézműiparokkal való bemutatása valóban az ideig példátlan vállalkozásnak bizonyult. E páratlan megmozdulás kezdetben csak mint ipartörténeti kiállítás vetődött fel,"... de szűk körénél fogva a nagy közönségben nem keltett fel érdeklődést, melyre egy országos kiállítás méltán igényt tart."

76 Csontosi János az országos könyvkiállítás létrejöttét egyszersmind azon eredménynek tulajdonította - "minden szerénytelenség nélkül" -, amelyeket a "Magyar Könyvszemle hét évi fönnállása óta a hazai bibliográfia terén napfényre hozott. A folyóiratunk által előkészített talajból nőtt a könyvkiállítás terebélyes fája, ... ez azon irodalmi mozgalomnak köszönhető, melyet a Nemzeti Múzeum könyvtára a bibliográfiai és könyvtártani ismeretek terjesztésére megindított."

77 Csontosi idézett tanulmányában az "alkotmányos aera" óta a könyvtáraink által megtett nagyarányú haladást nagyrészben a Magyar Könyvszemle könyvkultúrát teremtő hatásának tulajdonítja. De a látványos fellendülés vizsgálatánál nem hagyhatjuk ki a sajtó szerepének ismételt kiemelését sem, amely mindvégig figyelemmel kísérte és ösztönözte a könyvtárakat és pártolóikat. Nem véletlen, hogy az összes napilapok közül csak a Fővárosi Lapoknak az 1881-1882-es években a Nemzeti Múzeum Könyvtárára vonatkozó 83 közleményéből, 46 alkalommal a nagy "eredményről", a könyvkiállításról ír. S jóllehet Csontosi János a könyvkiállítás előkészületeit mindössze fél évre teszi - a Fővárosi Lapok már 1881 júliusában tájékoztatja olvasóit: "Az országos könyvkiállítás ügyében már legközelebb szétküldik a felhívást, még pedig nemcsak a könyvkiadókhoz, nyomdászokhoz, könyvkötőkhöz, hanem a magánkönyvtárak tulajdonosaihoz is. A felhívás kéri az érdekeltek mentül számosabb részvételét, mégpedig lehetőleg érdekes és becses művekkel, hogy haladásunk e téren annál inkább feltüntethető legyen. A bejelentési határidő szeptember első napja lesz, a beküldés idejét később határozzák meg, a kiállítás pedig decemberben nyílik meg, és hat hétig tart. Ráth György királyi táblai tanácselnök, ki ez ügyben buzgón fáradozik, e napokon felszólítá a képzőművészeli társulat igazgatóságát, engedné át a kiállítás céljaira a műcsarnok termeit, kivéve természetesen azt a termet, melyre magának is szüksége lesz a karácsonyi tárlatra. 75 Csontosi János: A budapesti országos köny\'kiálllíás. = Magyar Könyvszemle 1882. 142-156., 357-370. p 76 Csonlosi i.m. 142-156. p. 77 Csontosi i.m. 357-370. p. 78 F. L. 188!. 954. p. 164