AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Szőnyi Éva: A Fővárosi Lapok a Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtáráról

Az újsághírt követően Ráth György kibocsátja az első, előzetes felhívást, július 24-én: "Az országos könyvkiállítás ügyében Ráth György, mint az iparművészeti múzeum felügyelő bizottságának másodelnöke, kibocsátotta felhívását. Az iparművészeti múzeum, a külföldi intézeteknél szerzett tapasztalatok következtében egyes szakokra szorítkozó kiállítások rendezését határozta el ... E kiállítások sorozatát ... a folyó év december havában a könyvek előállításával és díszítésével foglalkozó és a rokon iparágak termékeinek kiállítása nyitja meg, s a tárlat célja az, hogy e műiparágaknak nemcsak történelmi fejlődését, hanem hazánkban való jelenlegi állását is híven feltüntesse ... A felhívás szinte első pillanatában oly mértékben mozgósította a bibliofileket, többek között Dankó József praelatust, Érchegyi Ferenc és Geller József udvari könyvkötőket etc., hogy a megnyitás tervezett dátumát máris későbbre kellett tenni: "Az országos könyvkiállítás megnyitását január 15-re halasztották ... Ráth György emlékiratban kéri a következőket ... Kéri egyebek közt, eszközölné ki a miniszter a királynál, hogy a bécsi udvari könyvtárból harminc Korvin-kódex engedtessék át a kiállításra. A külföldön is több könyvtárban vannak oly Korvin-kódexek és Mátyás király korabeli missalék, melyeknek a kiállításra való megszerzése igen kívánatos volna. A hivatalos felhívást szeptember 30-i hatállyal bocsátja ki Pulszky Ferenc, mint a könyvtárak és múzeumok országos főfelügyelője, s Ráth György, mint az iparművészeti múzeum vezetője. E felhívásban pontosan meghatározzák a kiállítás célját, amely: "A könyvnyomtatás, könyvdíszítés és könyvkötés termékeinek bemutatása; a kiállítás alkatrészeit képezendik a nyomtatást megelőző korból a magyar nyelvű, vagy hazai vonatkozású latin kéziratok, valamint a kiállításuk miatt figyelmet érdemlő kódexek, ezek közt a Korvinák. A második osztály a magyarországi nyomdászat fejlődését feltüntető könyvkiállítás lesz, mely hazánkban bármely nyelven nyomtatott műveket 1711-ig lehetőleg teljesen, azon túl napjainkig az egyes nyomdák jel- _ Semző termékeit fogja magába foglalni: régibb idők óta fennálló nyomdáknál óhajtandó, hogy a felállításuk óta napjainkig nyomtatott munkákat időrendes sorozatban állítsák ki. A harmadik osztályban a könyvkötészet régibb, díszes példányai mellett a hazai könyvkötők jelenkori munkái lesznek kiállítva, s ez osztály remélhetőleg fel fogja tüntetni, hogy könyvkötési iparunk versenyezhet a külföldivel, s mint a nyomdászatnál, úgy a könyvkötésnél sem szükséges többé a külföldhöz folyamodni. A negyedik osztályban lesznek végre egyes magángyűjtők kiállításai és általában nyomdászati érdekességek. A kiállítás történeti részének rendezésére bizottság alakult, melynek tagjai Pulszky Ferencen és Ráth Györgyön kívül Ballagi Aladár, Csontosi János, Fraknói Vilmos, Hegedűs Kandid Lajos, Majláth Béla, Pulszky Károly, Szilágyi Sándor és id. Szinnyei József. A felhívás felkéri a hazai könyvtárok őreit, a magángyűjtőket a nyomdatulajdonosokat és könyvkötőket: hogy mentül számosabban vegyenek részt a kiállításban ... A kiállítás a műcsarnokban lesz, s a kiállításra vonatkozó mindennemű közlések az országos magyar iparművészeti múzeumhoz Budapestre (sugárút, műcsarnok) intézendők."

81 Ezt követően megindul a bejelentések hosszú sora, amelyekről a Fővárosi Lapok rendre tudósít: a jászóvári prépostság 1711 előtti könyveit jelenti be, Simon János bíborosprímás a Jordánszky-kódexet, Zalpa János győri püspök egy Corvinát fog küldeni. De az olasz kormánytól is érkeznek Corvinák, jeléül, hogy a külföld is bekapcsolódik a lázas előkészületekbe: a velencei, pármai és florenci könyvtárakban őrzött hat Corvinát küldik el, köztük egyet, amelynek díszítményeit Aítavante festette. A bécsi udvari könyvtár összesen 21 Corvinát és magyar kéziratot ígér, s útnak indít egy Corvinát a göttweigi kolostor is. Különlegességnek Ígérkezik a Szász-Sebesen talált, XVI. századbeli román nyelvű biblia, Verbőczy Hármas könyvének első hor79 F. L. 1881. 977. p. 80 F. L. 1881. 1314. p. 81 F. L. 1881. 1319. p. 165