AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Szőnyi Éva: A Fővárosi Lapok a Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtáráról

hordták haza a könyveket. Az antiquariusok pedig oda nyilatkoztak, hogy nem ez ujaktól vették meg a múzeumi könyveket. így aztán bizonyítékok hiányában a törvényszék fölmentette mind a hármukat."'

5 Az ügy és kimenetele még több mint száz év múlva is igen elgondolkodtató... De térjünk vissza a Fővárosi Lapok tárcáihoz 1877-ben; február 12-én: Jelmezbál a múzeumban. A lap 15-i száma természetesen közli a bálozok névsorát, a mulatság részletes leírására pedig nem kisebb tudóst nyer meg a szerkesztőség, mint a neves ornitológus, országgyűlési képviselő Herman Ottót. Két nap múltán meg is jelenik a Múzeumi Eranosz. Elkéselt farsangi karcolat címmel két hasábot elfoglalva, remek humorral.

56 Ez alkalommal bepillantást nyerhetünk a múzeumi tisztek társasági életébe is. Már korábbi közlemények alapján tudjuk, hogy Pulszky Ferenc rendszeresen ad estélyeket az igazgatói lakásban, amely valóságos múzeum a Múzeumban. Műkincseiről a Fővárosi Lapok 1874ben ad leírást, abból az alkalomból, hogy a Hon tárcát közölt ez érdekes magángyűjteményről. Itt említi a szerkesztő (Vadnay), hogy az elmúlt évben többször jelen lehetett e szombati fogadásokon, amelyek Pest téli társaséletében pár év óta a "szellemi előkelőség gyulhelyei". A jelző nem túlzás, valóban olyan nevekkel találkozhatunk a vendégek névsorában, a "háziakon" (Fraknói Vilmos, Rómer Flóris, Xantus János, Herman Ottó) kívül, mint a kultuszminiszter Trefort Ágoston, Gyulai Pál, Liszt Ferenc, valamint a műpártoló főpapok, Hay na Id érsek és Ipolyi püspök, s a mágnások képviseletében egy Erdődi gróf. S ha már a Múzeum tisztségviselőinek társadalmi életéről szólunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül Herman Ottó másik tárcáját sem, amely ugyan a Múzeumkert madarairól szól, találó iróniával megírt bevezetőjében azonban hű képet rajzol a múzeumi segédőr anyagi helyzetéről is: "Kérem, tudják önök, mi az a múzeumi segédőr? ... Szellemileg képzett ember, anyagilag semmi. Van szerencséje theoretice a magyar tudományosság egy részét képviselni; a praxisban egy sorsa van amaz ismeretes cigánylóval, mely kevésbe múlt, hogy az evésről le nem szokott. Külseje szerint a segédőr átlag véve egy kicsit kopottas ... Tisztelői vannak - az ország határán kívül; a határon belül, ha sokra, úgy arra viszi, hogy szánakoznak "prücskein-bogarain"... Egy-egy kegyes lapreferens néha "jeles tudósunknak" is nevezi, s bizonyos, hogy halála - főkép a természetellenes esetében telnék belőle egy érdekes hír ..." S hogy pontosan milyen anyagi viszonyok között éltek a Múzeum és köztük a Széchényi Könyvtár segédőrei, annak vizsgálatára idézhetünk egy, a Fővárosi Lapokban pár éve megjelent álláshirdetést: "A múzeumnál több tiszti állomásra nyitottak pályázatot; ilyenek: két őrsegédi, (adjunktus) fizetésük 800 frt, s 200 frt lakbér, továbbá segédi (assistens) állomás. Fizetésük 500 frt s 100 frt lakbér."

5y Összehasonlításként kínálkozik egy korábbi adat (az időbeli eltérés természetesen nem tesz lehetővé teljesen objektív értékelést, de ebben a korszakban nem kell olyan mértékű inflációval számolnunk, amely érvényteleníthetné e számok arányát.): 1867-ben egy tanító évi fizetése 200 Ft volt, 1865-ben pedig a Fővárosi Lapok így tájékoztatja olvasóit: "A múzeumi igazgatóságról pár hónap óta annyit beszéltünk (s hála istennek ezúttal nem hiába), hogy a közönség méltán kíváncsi lehet, vajon e fontos tisztség milyen jutalmazásban részesülhet. Anyagilag nem valami fényesen jövedelmező állás ez, hanem annál kitűnőbb azon hatáskörnél fogva, hogy egyik legbecsesebb nemzeti intézetünk sorsa főkép e hely jó, vagy rossz betöltésétől függ. Évi fizetés 1470 ft továbbá 525 ft évi igazgatói pótlék, szabad lakás a múzeumban, s tíz öl tűzifa. Ez a pályázatban most is így van kiírva."

60 55 F. L. 1876. 11)25. p. 56 Herman Oltó: Múzeumi Eranosz. (Elkésett farsangi karcolat.) = F. L. 1877. 193. p. 57 F. L. 1874. 261. p. 58 Herman Ottó: ,4 múzsafejek és a lótuszlevelek köréből. (Madárpletyka a múzeumparkból.) = F. L. 1877. 665. p. 59 F. L. 1870. 138. p. 60 F. L. 1865. 605. p. 161