AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Szőnyi Éva: A Fővárosi Lapok a Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtáráról

S ha az előbbi számokhoz azt is hozzátesszük, hogy a koronázás napján azokat az ablakokat, ahonnan a díszünnepség látható volt, 100 Ft-ért - egy tanító félévi, s egy múzeumi igazgató másfél havi fizetéséért - adták ki, akkor Herman Ottó panaszai nem alaptalanok. Tehát igen nagy az ellentét a szerény anyagi helyzet és a között az életforma között, amelyet e jeles tudósoknak fenn kellett tartaniuk presztízsük érdekében, amelyet a társadalmi köztudat és a tudományos tevékenység hivatalos elismerése közösen alakított ki. A tudományos elismerést pedig nem osztogatták érdemtelenül e korban, különösen a könyvtörténeti kutatások terén igen komoly feltáró munka kezdődött, könyvkultúránknak igen sok nagy felfedezését tehetjük a dualizmus időszakának első periódusára. Ezek közül is első helyre kívánkozik Mátyás király könyvtárának a felkutatása, amely a század hetvenes éveiben már számottevő eredményeket mutatott fel. A Corvinákról A Fővárosi Lapok kitüntetett figyelemmel kísérte a Corvin-codexek sorsát, kezdve az első olyan kísérlettől 1867-ben, amikor az akadémiai tagok a török szultánhoz fordultak kérésükkel, hogy könyvtárában Mátyás könyvei után kutathassanak. E téren csak a kiegyezést követően, 1869-ben történt érdemleges fejlemény, amikor is Ferenc József körutazást tett a Keleten: "Múzeumunknak nagy oka van örülni a király keleti útján, ő Felsége ugyanis Konstantinápolyban nagy érdekeltséggel nézvén Mátyás király híres könyvtárának ott őrzött maradványait, melyekért hiába jártak az akadémia köldöttei; a szultán elhatárzá magában, hogy meglepi velők ó felségét. Meg is lepte, mert Triesztbe érkezésekor egy faládát nyújtott át, s abban voltak a Corvinák arany kötésben, a Corvinok hollójával, ó Felsége e gyöngéd ajándékot nagy örömmel fogadta, s azonnal hivatá gr. Andrássyt, kijelentve, hogy e történelmi ereklyéket nemzeti múzeumunknak ajándékozza. Valóban e két nemes szívű fejedelem e könyvekben igazi nemzeti kincscsel ajándékozá meg hazánkat."

61 A nemzeti kincs nem hagyta hidegen a sajtót, már másnap, december 11-én a Hon, december 12-én pedig, átvéve Jókai lapjának cikkét, a Fővárosi Lapok részletes leírást ad a szóban forgó négy Corvináról.

62 Több kisebb híradás után 1874-ben ismét hosszabb cikkben foglalkozik a Corvin-codexek miniaíúráival,

63 majd 1877 áprilisában sajtószenzáció számba menő események követik egymást. Az 1876 októberében (Budapesten) rendezett török-szimpatizáns diáktüntetések hatására és az egyetemi ifjúság konstantinápolyi küldöttségének kérésére a török kormány elhatározta, hogy visszaadja azokat a Corvinákat, amelyeket a még 1867-ben elindított akció során az Akadémia küldöttsége felkutatott. E gesztusra 1877. április közepén kerül sor: "A Corvinákkal Tahir bej szombaton indult útnak. Küldöttség nincs vele a háborús viszonyok [az orosz-török háború] miatt ... Lukács Gyula máris sietett felhívni az egyetem ifjúságát, hogy fejezze be méltóan a szépen megkezdett "kolosszális munkát", előrebocsátva, hogy a magyar ifjúság konstantinápolyi küldöttségének óriás érdeme van e kincsek visszaszerzésében."

64 1877. április 29-én A Corvinák Budapesten vannak! - ujjong a Fővárosi Lapok.

65 Az Egyetemi Könyvtárban Pulszky Ferenc veszi át, és Fraknói Vilmos, Rómer Flóris és Ipolyi Arnold vizsgálják meg a nemzeti kincset: "A könyv közül tizennégy az első pillanatra kétségtelen 61 F. L. 1869. J137. p. 62 F. L. 1869. 1145. p. 63 F. L. 1874. 460. p. 64 F. L. 1877. 425. p. 65 F. L. 1877. 478 p. 162