AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Szőnyi Éva: A Fővárosi Lapok a Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtáráról

dé ki a helyszínre, hogy a nagybecsű nemzeti kincsből, ha lehetséges mentsen meg valamit. Szilágyi mintegy 221 darab részint hártya-, részint papír-okiratot, s köztük igen becses okmányokat talált. Van ezek közt árpádkori 1263-ból, a vasvári káptalan egy kiadványa, mely húsz hoki föld eladásáról szól; van 13 drb az Anjou-korból, melyek régi dunántúli családokra vonatkoznak; közel 30 a Zsigmond és Mátyás korából, 3 darab tizenhatodik századi igen érdekes magyar irat, melyek a Dunántúlnak történetéhez nagybecsű adatokat tartalmaznak. Szilágyi ez iratokat megvásárolta az említett kereskedőtől, s Trefort miniszter a nemzeti múzeum kincseit fogja velők gyarapítani."

48 Múzeumi, könyvtári tárcák és tanulmányok a Fővárosi Lapokban Hat évvel a kiegyezés után a terjedelmében is gyarapodó Fővárosi Lapok egyre több közleményben foglalkozik a Nemzeti Múzeum Könyvtárával. Rendre ismerteti a Magyar Könyvszemle tartalmát - egyéb könyvismertetései is sűrűbben jelentkeznek — majd ismert szaktekintélyek írnak tárcát, hosszú cikkeket a lapba. Mennyire másként hangzik 1874 áprilisában a csaknem teljes hasábos ismertető élén, hogy "A nemzeti múzeumról mindig csak jót van alkalmunk írni. Ha nálunk minden úgy gyarapodna, mint ez az intézet, akkor Magyarország rövid időn .mintaország lenne. És e gyarapodás főérdeme Pulszky Ferencé ..."

49 - mint az a hír 1865-ben, amely a Nemzeti Múzeum teljes csődjét emlegette. Pulszky eredményei valóban látványosak, kisvártatva tanulmányt ír Mikes Kelemen kéziratairól,

50 amelyeket Farkas Lajos hagyatékából vásárolt meg a Múzeumi Könyvtár számára.. Majd "A Nemzeti múzeum kincseP' című hatrészes sorozatában részletesen ismerteti egész birodalmát, a könyvtárat mindjárt az első rész bevezetőjében mutatja be. Az Akadémiai levelek pedig, most már legtöbbször Beöthy Zsolt szerkesztésében, beszámolnak Szinnyei József tudományos repertóriumáról, amelyet az Akadémián Fraknói Vilmos mutatott be,

52 valamint egy hét múlva arról, hogy "Ring Mihály, ki a nemzeti múzeum Orsius-codexéről tartott előadást, tartván azt oly részletességgel, mely a körömfeketének meglatolására és a szemhéj szálainak megszámlálására emlékeztetett. Hosszú tárca ismerteti a Széchényi Könyvtár gyarapodását,

54 abból az alkalomból, hogy 1875-ben befejeződött a könyvtár rendezése, méltatva a nyugalomba vonult, s azóta elhunyt Mátray Gábor tevékenységét. A rendezés végső munkálatai már Fraknói Vilmos, a jeles történetíró nevéhez fűződnek, akit 1875 márciusában neveztek ki a múzeumi könyvtár első őrének. A nemzeti múzeumot illető sok érdem sorolása és dicséret mellett kevésbé fennkölt 1876ban a Múzeumi pör híre: "A múzeum könyvtárából három év előtt vagy háromszáz könyv veszett el a rendezéskor. Ezeket azután nagyobbára ismét vissza kellett vásárolni az antiquariusoktól. Gyanú és felelősség alá az akkor ott alkalmazva volt három napidíjast fogták, akiknek egyike ma ügyvédjelölt, másika pedig kataszteri tisztviselő, ők könyveket hordtak haza magukkal térítvény nélkül, ez okozta a gyanút. Egyik pláne haza is vitt magával egy csomót Zsolnára. De azt vállá, hogy épp azért vitte, mert félt itthagyni azokat, nehogy elvesszenek. Általában mind azt mondták, hogy csupán olvasgatás, tanulás végett 48 F. L. 1873. 939. p. 49 F. L. 1874. 377. p. 50 Pulszky Ferenc: Mikes Kelemen kéziratai (A Nemzeti múzeumban.) ~ F. L. 1874. 630-631. p. 51 Pulszky Ferenc:/! Nemzeti múzeum kincsei I. = F. L. 1874. 1036-1037. p. 52 F. L. 1874. 1202-1203. p. • 53 F. L. 1874. 1254. p. 54 F. L. 1877. 202-203. p. 160