AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Szőnyi Éva: A Fővárosi Lapok a Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtáráról

épülhetnek? Az, hogy a jegyek nagyrésze elkelt: kevés vigasztalás, miután ez csupán a nőképzőegylet iránti áldozatkészséget mutatja, holott nagyobb szükségünk volna a műveltségi ügyek iránti melegebb érdekeltségre, mert soha egy korban sem hangzott igazabban, mint most, a mondás: elvész a nép, mely tudomány nélkül való! Álmélkodni szoktunk a porosz nemzet bámulatos haladásán és diadalain, s nem nyúlunk az eszközhöz, melylyel e haladást és diadalokat elnyerte: a szakismeretek és tudás alaposságához, sőt az ezekhez vezető könnyebb alkalmat: az ily népszerű fölolvasásokat sem karoljuk föl eléggé!"

3 E kritika közlése a kor művelődési viszonyairól szerves része Vadnay Károly kultúrpolitikájának, amelyet lapjával szolgálni kívánt. Elmarasztalja később a Széchényi Könyvtárat is, amikor előkerült egy korszerűtlen szabály - feltehetően a régmúltból: "Egy úrhölgy esetéről értesítenek bennünket megbízható forrásból, ki a múzeumi könyvtár olvasótermét akarta meglátogatni tanulmányozás végett, itt azonban értésére adták, hogy az olvasótermet csak férfiak látogathatják. Ideje lenne talán segíteni e már elavult rendszabályon s a nők elől sem zárni el a tudományos kutatás útját. Annyival is inkább, mert tudomásunk szerint az akadémiai könyvtárban - igen helyesen - semmi akadályt sem gördítenek a hölgyek elé, kik azt tanulmányozás céljából akarják meglátogatni."

36 E felszólalás a lap női közönségét bizonyára megelégedéssel töltötte el, bár nincs róla adatunk, hogy mekkora is lehetett az igény a női kutatók részéről a könyvtárhasználatra. Enciklopédikus gyűjteményből Hungarika -könyvtár Az, hogy a Nemzeti Múzeum Széchényi könyvtárából a szó mai értelmében nemzeti könyvtár lehetett, másodszorra az 1870-es években dőlt el. Első ízben maga Széchényi Ferenc ismerte fel a magyar vonatkozású irodalom teljességre törekvő gyűjtésének fontosságát - e tényeket Somkúti Gabriella részletesen feltárta.

3

' 1871-ben ismét előtérbe kerül a hungarika-koncepció, erről első ízben a Fővárosi Lapokban P. Szathmári Károly ír: "A nemzeti múzeumról P. Szathmári Károly cikket írván, többi közt írja, hogy a múzeumot mindenekelőtt Magyarország múltjának emlékeivel kellene megtölteni; továbbá a képtár a hazai művészet ó és új termékeinek kiállítása legyen; a könyvtárból egy magyar könyv se hiányozzék. így lenne csak - úgy mond - magyar nemzeti múzeum."

38 Majd két év múlva 1873. október 22-én miniszteri ankét összegzi azt a vizsgálatot, amelyet még Eötvös József mint kultuszminiszter indított el az országos gyűjtemények - a Tudományos Akadémia, az Egyetemi Könyvtár és a Nemzeti Múzeum állományalakítása és rendezése ügyében. Az ankét lényegében az említett vizsgálatra kiküldött szakértő bizottság amelynek tagjai Szabó Károly, Hunfalvy Pál és Horváth Ádám voltak - javaslatainak előterjesztéséből állt. Az eseményeket október 24-én a Fővárosi Lapok így kommentálta: "Az intézetek enquetjének megbízott tagjai, Szabó Károly, Hunfalvy Pál és Horváth Ádám tegnap a múzeumi könyvtárat tekintették meg ... Az enquete abban állapodott meg, hogy Pest három főkönyvtárának saját jellege legyen: a múzeumi a Magyarországon és hazánkról írt könyveket tartalmazza ... Három nap múlva összegzi az ankét eredményét: " ... a kiadókat szigorúan kötelezni kellene, hogy a múzeumnak küldjenek be köteles példányokat ... Szabó Károly a vizsgálatra kiküldött bizottság nevében eloterjeszté, hogy a 35 F. L. 1871. 265. p. 36 F. L. 1879. 701. p. 37 Somkúli G. i.m. 175-199. p 38 F. L. 1871. 1128. p. 39 F. L. 1873. 1065. p. 157