AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Szőnyi Éva: A Fővárosi Lapok a Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtáráról

1848-ban Kossuth pénzügyminisztere, majd képviselője Angliában, később tevékenyen részt vett az emigráció ügyeiben, elkísérte Kossuthot angliai és amerikai körútjára - a nép nemzeti hősként tiszteli, a napisajtó főszereplője. S hogy mennyire nem érdemtelenül, azt bizonyítja, hogy a Nemzeti Múzeum egésze is milyen komoly gyarapodásnak indul a keze alatt. A könyvtár rendezése ugyan a múzeumi igazgató személyétől függetlenül, már korábban megkezdődött, az érdemi számokat csak az általános érdeklődés keretében, 1869-től közli a Fővárosi Lapok: "A Múzeum Széchényi-könyvtárában jan. 9étől november végéig 38.348 munkát lajstromoztak, s osztottak be a 112 tudományszakba."

32 Ami a tudományszakokat illeti, fel kell tételeznünk, hogy sajtóhibáról van szó, ti. 117 szakba sorolták akkor a könyveket: "1859-ben hagyatott meg a könyvtárrendezés ... s fogadtatott el e czélból a müncheni királyi udvari könyvtár rendezési szabályzata. De azzal a lényeges eltéréssel, hogy míg a müncheni rendezési szabályzat tisztán szakosztályszerű felállást rendel, - addig az itt mellőztetett, s a helyhez kötött, mint itt híjják vala - szépészeti felállítás alkalmaztatott, hogy a felállításnál főleg a tetszetességre fordíttatott a figyelem, s a könyvek előbb állíttattak fel, s csak az után vétettek fel róluk a czímlapok ... Az osztályozási terv feloszlik XII főosztályra, 181 alosztályra ... melyeket azonban mi, itteni kisebb könyvkészletre való tekintettel 117 szakra szállítottunk le. 3 A Fővárosi Lapok ettől kezdve havonta értesít a statisztikai adatokról Múzeumi statisztika címmel, vagy anélkül, a gyarapodás és lajstromozás tekintetében, majd pedig a már rendezett könyvtárban a későbbiek során csak a látogatók számát jegyzi meg, de precizitásában odáig megy, hogy ki hány nyomtatványt, kéziratot, s oklevelet használt. 1875-ben az egész állomány rendezett - kivéve a legújabb szerzeményeket -, a könyvtár az olvasóközönség rendelkezésére áll. S hogy miképpen él ezzel a lehetőséggel a közönség, erről beszéljenek a számok, s a szerkesztő halk megjegyzése: "A múzeumot augusztusban 40.983 személy látogatta meg. Legtöbb (16.336) ebből a képtárra esik; legkevesebb pedig a könyvtárra, melyben 652 látogató 16 kéziratot és 1485 nyomtatványt használt. Régi dolog különben, hogy látni mindenki szeret, de olvasni (kivált nálunk) nem valami nagyon sokan."

34 Az adatok ugyan 1870-ből valók, de az arányokon az állomány rendezése nem sokat változtat a későbbi időkben sem. Kisvártatva, 1871-ben még komolyabb, "tárcaszintű" bírálat lát napvilágot a Fővárosi Lapokban a művelődési kedvet illetően, A Nőképző-egylet fölolvasási estélyéről, annak első napjáról szólva: "Csütörtökön d. u. nem nagy számú, de válogatott s valódilag művelt kör gyűlt össze a redout kistermében. Mindkét oldalon valami nyolc-kilenc széksor telhetett meg, nagyobbára hölgyekből. A főrangúság (négy-öt nőtagot és a férfiak közül az egy b. Eötvös Dénest kivéve) távolléte által ragyogott. Valamint a négyszáz képviselő közül sem láttunk mást, mint Várady Gábort és Degré Alajost családjaikkal, s Pulszky Ferencet, a ki fölolvasott és P. Szathmáry Károlyt, ki a rendezés gondjait viseli. Általában az első estén meglátszott, hogy a fölolvasás nálunk új dolog, melynek még utat kell törnie a nagyobb közönség részvételéhez. Más nagy városokban, ha a műrégészet és természettudomány két oly jeles képviselője tartana előadást mint nálunk Pulszky Ferenc és Berecz Antal, kétekkora terembe se férne a közönség; itt, hol a művelődés szükségét annyira pengetjük, háromannyi volt az üres, mint az elfoglalt hely. Meglehet, az időpont sem a legkedvezőbb, mert délután hat órakor még igen sok művelt ember el van foglalva üzleti és hivatalos dolgával, a főrangú világ ilyenkor még alighogy megebédelt. Hanem mi gátolja a fiatalságot, melyre - ha meg kíván felelni a kor követeléseinek - nagyon ráférne a szépműtani és természettudományi ismeret, s melynek meg kell ragadnia az oly ritka alkalmat, midőn ily kiváló szakemberek közvetlen előadásaiból 32 F. L. 1869. 1182. p. 33 Barna Ferdinánd Lm. 173-183. p. 34 F. L. 1870. 887. p. 156