AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Szőnyi Éva: A Fővárosi Lapok a Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtáráról

kellenének. Xántusnak igaza van, hogy a sajtónak nagyobb figyelemmel kellene kisérni a múzeum ügyeit; de a Pesti Napló is helyesen tesz, midőn az igazgatóságot felhívja, hogy iparkodjék a múzeum érdekében minél többször igénybe venni sajtónk közlönyeit. Hogy évek alatt a múzeum keveset gyarapodott: az bizonyára a jelen igazgatóságnak róható fel. Nincs száz keze és száz szeme, mint kellene."

8 Xantus János szavai reális kepét adnak a múzeumi viszonyokról, tulajdonképpen érintenek minden lényeges hiányosságot. A Nemzeti Múzeum igazgatója, Kubinyi Ágoston még éveken át, egészen nyugdíjaztatásáig a Fővárosi Lapok hasábjain a legkíméletlenebb kritikát kapta, nem érdemtelenül. Ismeretlen, szürke, jelentéktelen emberként jellemzi Berlász Jenő kutatásai során, amikor 1843-ban Kubinyit nevezték ki a Múzeum igazgatójának a nála lényegesen nagyobb érdemekkel bíró és hozzáértésben is sokkal felette álló Jankovich Miklós, a Múzeumnak és könyvtárának szinte második alapítója helyett.

9 (A kiegyezés előtt a Fővárosi Lapok hangja sokkal élesebb, mint majd azután, s ennek oka a sűrűn leplezett ellenzéki érzületen kívül az is, hogy a finom tolláról híres Vadnay Károly keze nyoma még nem érvényesülhetett annyira. Vadnay, aki a legapróbb éleket is tompítani igyekezett a későbbiek folyamán, aligha járult volna hozzá, hogy napilapja egy nemzeti intézet főigazgatóját, bármilyen gyenge képességű is, nap mint nap kíméletlen szavakkal igyekezzen lemondásra bírni hasztalan.) A gyenge vezetés mellett a könyvtár sem fejlődhetett. Állományának nagyobbik része rendezetlen, jóllehet Széchényi Ferenc az alapító állományt rendezve, katalógusait mellékelve adta át.

lu A további gyűjteményrészek rendezésére már 1830-ban utasították Mátray Gábort, aki ekkor még csak segédőre volt a könyvtárnak, de mindössze egyetlen napidíjas és egy könyvtártiszt segítségével nem sok eredményt tudott felmutatni. Az 1860-as évek viszonyaira Barna Ferdinánd így tekint vissza 1876-ban, a rendezési munkálatok befejezésekor: "... a többi új szaporulatok, amilyenek voltak a) a Jankovich-féle könyv készlet, b) az Istvánffy-féle könyvtár, c) a Miller Jakab Ferdinánd-féle, d) a Horváth István-féle, e) a Bory Karolina-féle, f) Kölcscy-féle, g) Újhelyi-féle, h) Frivaldszky Imre-féle könyvtárak, a kötelezett példányok roppant tömege [rendezetlenek voltak.] ... Jellemző e korra, hogy kivéve az egy Horváth István-féle könyvtárt, mind e részletes könyvtárak egyikével sem jöttek át az intézet birtokában nem csak rendezett catalogusok, 8 F. L. 1864. 1015. p. 9 Berlász Jenő: Jankovich Miklós könyviári gyűjteményeinek kialakulása és sorsa. = Az OSZK Evkönyve 1970-1971. Bp. 1073. 109-173. p. 10 Somkuli Gabriella: Széchényi Ferenc nenueti könyvgyűjteménye. = Az OSZK Évkönyve 1970-1971. Bp. 175-199. p. 11 A rendezési munkálatukat nemcsak a/, anyagi eszközök hiánya hátráltatta, hanem a/, a ténye/ő is, hogy Eötvös József, a későbbi kultuszminiszter hazatérve emigrációjából, Münchenből, ahol a bajor királyi udvari könyvtárat tanulmányozta, s annak enciklopédikus gyűjtőköre - egyetemessége - éppúgy nagy hatással volt rá, mint a gyűjtemény jellegéhez kapcsolódó szakrendszer. így a Széchényi Könyvtár rendezésére is az ún. "müncheni rendszer"-! találva alkalmasnak, kivette Mátray Gábor kezéből a már megkezdett munkál, s Barna Ferdinándot rendelte a múzeumi könyvtárba. E tévedést úgy Mátray, mint később maga Eötvös is látta, ezért rendelt ki bizottságot az 1870-es évek elején ennek felülvizsgálatára. Ld. a 38., 39., 40., 50. jegyzeteket! 151