AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Szőnyi Éva: A Fővárosi Lapok a Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtáráról

növekedése a 68 utáni időszakra esik, amikor már Vadnay Károly a főszerkesztő, és egységes stílust alakít ki a mindjobban megerősödő napilap hasábjain, egészen 1893-ig. A lapot ez után a szerkesztővállozások legalább annyira megviselik, mint a korszerű profil keresése, s a kolportázsjog hatása, amikor az utca emberének igényeit igyekszik a sajtó kielégíteni. Hanyatlásának okai nyilván nem csak a szerkesztők kevésbé rátermettségével magyarázhatók, a századfordulót követő időszak már a nagy újságbirodalmak, lapkonszernek élet-halál harcának színtere, ahol aligha élhetett tovább e szépirodalmi, kulturális napilap. Az 1890-es évek közepétől a kulturális hírek száma, különösen a Múzeumi könyvtárat érintőeké feltűnően megcsappan, igaz a könyvtárügy ünnepnapjai, jelentősebb eseményei és látványos eredményei is az 1870-es, 80-as évekre tehetőek. Ha a Fővárosi Lapok valamennyi, a Széchényi Könyvtárral kapcsolatos közlésének háttéranyagát feltárjuk, az intézet naprakész történetét kapjuk a jelzett korszakban. Az ehhez szükséges, évekre tehető kutató munka meghaladja e tanulmány kereteit, amely a Fővárosi Lapokban feltárt közleményekből, híradásokból csupán a legjellemzőbbeket, a már ismert nagyobb események korjellemző kommentárjait, vagy éppen ellenkezőleg a kevéssé, vagy egyáltalán nem a köztudatban élő momentumokra rávilágító cikkeket, apró híreket emeli ki, egyszersmind tükrözve a lapnak az igényes olvasóközönség kívánsága szerinti alakulását is. Az írások többsége az állomány gyarapodásával foglalkozik, e tekintetben első helyen az adományok, letétek, pénzbeli ajándékok, valamint a könyvtár vásárlásai állnak, felvetődik néhányszor a kötelespéldány-szolgáltatás problémája is. (Itt kell megjegyezni, hogy a Nemzeti Múzeum tárai közül a könyvtár csak az egyik a jelzett időszakban, nem is a legnépszerűbb, látogatottságában többnyire elmarad például a képtár mögött, de látványos gyarapodása mindenképpen hálás téma az újságírónak. Hangsúlyoznunk kell viszont a sajtó felelősségét abban a kérdésben, hogy csupán szóhasználata mennyire befolyásolta a közvéleményt, bizonyos fokig téves irányba - történetesen, hogy a Széchényi Könyvtárból, ill. Széchényi Országos Könyvtárból az 1870-es évekre a Nemzeti Múzeum Könyvtára lett, s a köztudat feledni látszott, hogy valójában a Nemzeti Múzeum alapítási dátuma az Országos Széchényi Könyvtárénál öt évvel későbbi, vagyis csak az 1807. évi országgyűlésen, József nádor kezdeményezésére, a Széchényi Ferenc által 1802-ben adományozott nemzeti gyűjteményre építve, illetve amellett hozták létre a rendek.) Igen lényeges, hogy a Széchényi Könyvtár gyűjtőköre ebben az időszakban ismét változik, azt a rövid ideig tartó Eötvös-i koncepciót, amely az enciklopédikus jelleg kialakítását helyezte előtérbe, immár véglegesen a tudatos hungarika-gyűjtés váltja fel. A Fővárosi Lapok minden esetben pontos statisztikát közöl a havonkénti, valamint a hosszabb időszakok szaporulatáról is. S mivel a hatvanas évek végén kezdődik újra az állomány rendezése, az is nyomon követhető, hogy mikor és hány könyvet lajstromoztak. A hetvenes évek közepétől, a már rendezett gyűjtemény megnyitja olvasótermét, tehát a "múzeumi statisztikában" az olvasók száma kap helyet. A szám egyre magasabb, tekintettel arra, hogy elkészül a Múzeum fűtőberendezése, amely lehetővé teszi a tárak téli nyitvatartását. Az apróbb statisztikai adatokon túl megismerhetjük a könyvtári tisztviselők (könyvtártisztek) tudományos munkásságát, de a segédőrök fizetését és társadalmi helyzetüket is. E gyakorlatilag állandóan ismétlődő témák, adatok mellett természetesen a nagy események, ritkaságok felfedezése nagyobb teret kap az újság hasábjain, hosszabb közlemények, tárcák formájában. Például az 1882. évi Országos könyvkiállítás bő két évig foglalkoztatta a sajtót, ugyanígy két év múltán a Hírlaptár alapításával és megnyitásával kapcsolatban. Mindezek figyelembevételével elmondhatjuk, hogy a Fővárosi Lapok csak149