AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Bényei Miklós: A reformkori országgyűlések a Széchényi Országos Könyvtár állományának számbavételéről és használatáról

lésére megtartassanak..." A követi tábla ebben a megfogalmazásban kifejezetten a tudományos felhasználás szempontjait emelte ki, ennek rendelte alá a megőrző funkciót is. A rendek világosan látták, hogy a Nemzeti Könyvtár történeti források gyűjtőhelye, s ezáltal fontos tudományos, kulturális intézmény, kutatóhely. Közvetve, rejtetten benne foglaltatik ebben az összetett mondatban az is, hogy feltétlenül szükség van a gyűjtemények használhatóvá tételére, a kutatás követelményeihez igazított feltárására. Miután a helyzet lényegében nem változott, József nádor az 1844-ben előterjesztett tudósításban nem tért ki a belső rend, az összeírás, a katalogizálás kérdéskörére. Némi előrelépés azért mégiscsak történt. A két évtizedes szünet után, 1843. április 12-én kinevezett új igazgató, Kubinyi Ágoston első intézkedéseinek egyikében 1843. május 25-én utasította a múzeumi őröket a központi növedéknapló [vagyis a gyarapodási nyilvántartás - B.M.] pontos vezetésére, az új szerzemények helyes tárolására és arra, hogy a gyarapodásról időnként tájékoztassák a nyilvánosságot hírlapok útján. Két évvel később, 1845 májusában - immár az új palotába való beköltözés közvetlen előkészületeként - az igazgató újabb utasításban szabályozta a gyűjtemények használati rendjét. A nyilvánosság, a hozzáférhetőség elvéből indult ki; hangsúlyozta, hogy a könyvtári, múzeumi anyag mindenki számára kutatható, megtekinthető. Megerősítette viszont az 1836. évi országgyűlési határozatot, mely szerint sem könyvet, sem mást kölcsönadni, vagy elcserélni nem szabad, kivéve a kötelespéldányokat, amelyek nádori engedéllyel cserélhetők. Amikor megindult a költözés, az igazgató 1846 márciusában új, korszerű leltározási eljárást vezetett be. A Könyvtár átszállítása 1846 júliusában fejeződött be. Ezzel megteremtődött a lehetősége a szakszerű elrendezésnek, kezelésnek és feltárásnak, valamint annak, hogy a kutatók és a szélesebb közönség is használhassák az állományt. A raktári rend végleges kialakítása évekig elhúzódott ugyan, de 1847-től néhány tudós már használhatta a kéziratokat és a nyomtatványokat. Ez év decemberében elkészült a látogatási szabályzat is, majd 1848. január 24-én az ideiglenesen rendezett gyűjtemények - a Könyvtárat kivéve - megnyíltak a közönség előtt. A sokrétű igényeknek és az akkori korszerű szakmai követelményeknek megfelelő belső munkát akadályozta, hogy az új és nagy oalota belső berendezése pénz hiányában nem mindenütt a szükségletek szerint történt. Változtatni szeretett volna ezen, és a rendek segítségében reménykedett a Nemzeti Múzeum igazgatója is, ám - mint ahogy erre már utaltunk - 1848-ban az országgyűlés nem foglalkozott az intézmény állapotával, működésével. 47 Uo. 98. old. 48 1843-ik esztendei Pünkösd hava 14-ik napjára rendelietett Magyarországi Közgyűlésnek írásai. Pozsony, 1844. 2. köt. 561-562. old. 49 Berlász J. i.m. 263-264. old. - Kubinyi Ágoston (1799-1873) jómódú Nógrád vármegyei nemes, K. Ferenc testvére; evangélikus egyházmegyei és vármegyei tisztviselő, természetrajzi kutató. 50 Berlász J. i.m. 264-265. old. 51 Uo. 284-285. old. 52 Korek József: A Magyar Nemzeti Múzeum története. = A Magyar Nemzeti Múzeum. Bp. 1977. 10. o 53 Berlász J. i.m. 277-278. old.; Lechner icnö.A Magyar Nemzeti Múzeum épülete. Bp. 1927. 36. old. 54 Fcrenczyné Wendelin L. i.m. 216-217. old. 55 Berlász J. i.m. 283-284. old.; Fejős Imre - Korek József: A Magyar Nemzeti Múzeum története. Bp. 1971.20. oki. 56 Bcrlász J. Lm. 293. old. 145