AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Bényei Miklós: A reformkori országgyűlések a Széchényi Országos Könyvtár állományának számbavételéről és használatáról

zás egyáltalán megindult-e, de ha megindult, akkor is okvetlen félbeszakadt, hiszen a Ludoviceumba költözéskor minden tár, így a Könyvtár is ládákba csomagolta a maga anyagát, s ezeket a ládákat az új palotába való átszállításig általában nem nyitották fel. így aztán az országgyűlési hitelesítő választmány munkájára sem volt szükség. Arról, hogy a leltározás nem folyik, a rendeknek vajmi kevés tudomásuk lehetett. Különben nemigen indítványozta volna 1839-ben Nógrád vármegye, hogy az 1836: 37. te. 4. §. által kirendelt összeíró bizottságot egészítsék ki a Magyar Tudós Társaság tagjaival. Az indoklásban a tudományosság érdekére hivatkozott, imígyen: "mivel a' Magyar Tudós Társaságnak a' tudományos míveltség terjesztése végett leginkább van adatokra szüksége, ezek pedig a nemzeti Gyűjtemény tárából nem kis számmal szerezhetők...". A gravamináhs küldöttség azonban ezt a javaslatot feleslegesnek találta, mert szerinte magától értetődik, hogy a Tudós Társaság ismeri a Nemzeti Könyvtárban és Múzeumban levő, a tagjai által használható dokumentumokat. * Hasonlóan vélekedett az illetékes kerületi, majd az országos és végül a főrendi ülés is. ' Az összeíró bizottságról, illetve a hitelesítő választmányról többé nem is esett szó az országgyűlésen. 1847-ben Pest vármegye utasításba adta ugyan követeinek: szorgalmazzák, hogy az 1836: 37. törvénycikkben szereplő jegyzéket közöljék a törvényhatóságokkal , de erről a diétán nem tárgyaltak. Egyébként nem is lett volna mit megküldeni, hiszen a könyvtári, múzeumi állományjegyzékek nem készülhettek el. József nádor 1840. Január 31-én kelt hivatalos jelentése a leltározás és a használat problémáiról nem szólt. Csak az alsótábla vásárlásokat sürgető, 1840. május' 2-i üzenetére válaszolva tudatta az országgyűléssel, hogy a múzeumi gyűjtemények katalógusai [!] készülnek ugyan, de még nem fejeződtek be. Addig nem is lehet tökéletesen összeállítani őket - tette hozzá -, amíg a múzeumpalota fel nem épül, és ott mindent el nem rendeznek.

46 Az említett, 1840. május 2-án kelt alsótáblai üzenet bevezetése nagyon figyelemre méltó, mert az országgyűlési iratok között ez az első, amely részletesen és pontosan meghatározza a Nemzeti Múzeum és a Széchényi Országos Könyvtár célját, feladatát: "a' nemzeti Museum felállításában az Ország Rendéi leginkább arról kívántak gondoskodni, hogy az illy nemű ritkaságok, könyv és kéziratok, mellyek honunknak, nemzetünknek és az állománynak [értsd: az államnak - B.M.], a' hajdankorban tapasztalt viszontagságainak, fokonkénti kifejlődésének, és a' magányos, úgy mint a' köz életben szokásainak, erkölcseinek és törvényinek történeti emlékül és felvilágosításul szolgálhatnak, az ügyetlen kezek, és idő rombolásától megóvat lássanak, és a' tudományok vizsgálódásainak clósegél41 Berlasz J. i.m. 258. old.; V. Windisch É. Lm. 2<>(). old. 42 O^v írásai l.S.19-40. 2. koi. 173. old. 43 Síuller Ferenc: Orszá^ffűlési Tudósítás. OSZK Kc/.iraitára Quan. Hung. 1426. 5. köl. 88/2. lev.; OQT írásai ISJV—iü. 3. kflí. 87., 116. old.; IN.W-dtk évi június 2 kára rendelteiéit maßrar orszáf$yúlésén a' méltóságos Fű-rendeknél 1S40. februarius 25-ketöl május 12-ig tartatott országos ülések naplója. Po/.sony, ÍK4(). 249. old. 44 Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen. Bp. 1951. 194. old. 45 Ogy írásai HM9-4Ü. 2. kfli. 408-*09. old. 46 Uo. 4. koi. 145-146. old. 144