AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Bényei Miklós: A reformkori országgyűlések a Széchényi Országos Könyvtár állományának számbavételéről és használatáról

zcumi leltári jegyzékek készítésére kell korlátozni.' Ezt az álláspontot képviselte a magyar udvari kancellária is a törvényszövegek véglegesítésére hivatott concertation, és végül a rendek is elfogadták.' Az 1836. május 2-i országos ülésen Bernáth Zsigmond, Ung vármegye követe még azt az észrevételt tette, hogy az eredetileg a Ludoviceum korábbi, 1808-ban elfogadott nevelési rendszerének felülvizsgálatára kirendelt választmány a múzeumi leltárak (inventáriumok) hitelesítésére túl nagy létszámú, ezért jobb lenne ezt a feladatot Pest vármegyére bízni. Bár ezt a véleményt többen pártolták, formai okokból (a törvényjavaslat már átment a concertation) a többség figyelmen kívül hagyta. A még aznap szentesített 1836: 37. törvénycikk 4. §-a ezek után így rendelkezett: "A nemzeti Museum mindennemű gyűjteményeiről, részre haj lat la n tagoknak ellenőrségük alatt, tökéletes név-jegyzékek készíttessenek, me Ily jegyzékek Ország-Gyűlési alább kinevezett Választmány által meghitelesíttetvén, az Ország Törvényhatóságaival közöltetni fognak." Felsorolták a 33 bizottsági tag nevét is. Már ez a szám is jelzi, hogy Bernáth Zsigmond aggálya jogos volt; ennyi ember a hitelesítésnél csakis egymást akadályozhatta. Mindazonáltal e paragrafus igen jelentős, hiszen a rendek törvényben kötelezték a Nemzeti Múzeum irányítóját, József nádort és tisztviselőit a tárak gyűjteményei, közöttük a Könyvtár állománya leltározására, jegyzékbe foglalására. Törekvések a törvénycikk és az országgyűlési határozat érvényesítésére Hosszú távra szólt az az országgyűlési határozat, amely elrendelte a kölcsönzési tilalmat. Bár nem értett egyet vele, József nádor a rendek döntését elfogadta és szigorúan betartatta. Csak néhány, nagyon ritka esetben tett kivételt.' Pár esztendeig a könyvtári anyag helyben használata is csak részben volt lehetséges. Miután 1838-ban a pusztító pesti árvíz miatt a Batthyány-villából ki kellett költöztetni a gyűjteményeket a Ludovika Katonai Akadémia üresen álló épületébe,' az új palota elkészültéig, 1846-ig az állomány túlnyomó többsége gyakorlatilag hozzáférhetetlenné vált. Nem tudható, hogy a leltáro33 Ogy írásai 1832-36. 7/2. köl. 728. old. 34 Uo. 741. old. 35 Ogy Jkv 1832-36. 14. köt. 323. old. - Bernáth Zsigmond (1790-1882) ellenzéki politikus, Ung vármegye országgyűlési követe 1832-36-ban és 1839-40-bcn. 36 Ogy írásai 1832-36. 7/2. köl. Mell.: 157-158. old.; Magyar Törvényiár. 1836-1868. évi íörvénycikkek. Dp. 1896. 71-72. old. Emlíii Berlász J. i.m. 216. old. 37 Az országgyűlési iralok alapján említi, de a vitákra nem utal Berlász J. i.m. 255. old. Ld. még: Ferenczyné Wendelin L. i.m. 213. és 215. old.; V. Windisch É. i.m. 262. old. 38 Berlász J. i.m. 256. old.; V. Windisch É. i.m. 262. old.; Ferenczyné Wendelin L. i.m. 216. old. 39 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' közgyűlésének írásai. Posony, 1840. 2. köl. 408-409. old. (a továbbiakban: Ogy írásai 1839-^0.) - József nádor 1840. január 31-i hivatalos tudósítása. - Az Országos Széchényi Könyvtár és ennek kapcsán a Nemzeti Múzeum 1838 uláni, Ludoviceum-beli történetéről Id. Berlász J. i.m. 220-262. old. 40 Berlász J. i.m. 224. old.; Ferenczyné Wendelin L i.m. 216. old. 143