AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Bényei Miklós: A reformkori országgyűlések a Széchényi Országos Könyvtár állományának számbavételéről és használatáról

rendeltetésével meg nem egyeztethetik, hogy semmiféle tárgy senkinek se adódhassék ki: mert külömben az egész gyűjtemény nagy részben haszon nélkül lesz, ha t.i. elvágódik azon mód, melly által annyi áldozatnak és iparkodásnak sikeres használata leginkább eszközölhető." Szerintük megfelelő biztosítás és kezesség, valamint a felügyelők felelőssége és szoros szabályok mellett a dokumentumok, tárgyak kiadhatók. Ám a követek hajthatatlanok voltak: a tilalom szükséges - írták 1836. április 20-i harmadik üzenetükben -, "miután a' felállítandó új épületben lesz elegendő és alkalmas hely arra, hogy a' gyűjteményben foglalt tárgyak közöltessenek - nem állítható, hogy a' gyűjtemények azon esetre, ha a' tárgyak kiadása eltiltatik, nagyobb részént használat nélkül maradnának." Időközben ugyanis az országgyűlés (1836. március 26-án az alsó-, április 11-én a felsötábla) megszavazott a múzeumpalota felépítésére 500.000 pengő forintot , így a rendek joggal hitték, hogy a könyvtári és múzeumi anyag elhelyezésének gondja pár éven belül megoldódik. A Nemzeti Múzeumról szóló, a főrendekhez 1836. április 27-én átküldött törvényjavaslat 5. §-a az állományjegyzékek átvizsgálását és a törvényhatóságok értesítését a Ludovika Katonai Akadémia ügyében kiküldött országos választmányra bízta volna. A 6. §-ban rögzítették, hogy a Könyvtárból és a többi gyűjteményből országgyűlési engedelem nélkül semmi sem adható ki. A 7. §. a kivételt tartalmazta: a duplumpéldányok a nádor jóváhagyásával más könyvért, iratért, tárgyért elcserélhetök. Az utolsó, 8. §. arról szólt volna, hogy a nádor a fentiek teljesítésére szükséges rendelkezéseket tegye meg, s amíg az új épütet elkészül, a gyűjtemények ideiglenes elhelyezéséről és megőrzésükről gondoskodjon." Másnapi válaszukban a főrendek a 6-8. §-t feleslegesnek, illetve a múzeumi rendtartásba valónak minősítették, s ebben igazuk is volt. Az 5. §-ban azt kifogásolták, hogy a bizottság napidíj nélkül végezze munkáját, mert erről a Ludoviceum iránti határozat rendelkezik. A rendek április 29-én elálltak a 6-8. §. törvénybe iktatásától, ók is elégségesnek tartották, ha a szóban forgó intézkedéseket országgyűlési határozatként (ún. országos határozatként) fogadják el. A hitelesítő választmánnyal kapcsolatos paragrafusból - amely átszámozás után a 4. §. lett - is kihagyták a bírált szavakat. Az országgyűlés felirata még aznap elment a bécsi udvarhoz. Az 1836. április 30-án aláírt királyi válasz a 4. §-nál - amely az udvar állal elutasított Ludoviceum-törvénycikkre utalt - megjegyezte, hogy az országos bizottság feladatát a mú26 Ogy írásai 1832-36. 7/t. kot. 346. old.; Kossulh L. i.m. 5. kot. 643. old. 27 Offf írásai 1832-36. 7/1. kot. 448. old.; az április 15-i kerületi ülésről: Diéta közlő. 218. sz. OSZK Kézirattára Quart. Hung. 1357. 242/2. lev. - Említi Fcrenczyné Wcndelin L i.m. 215. old. 28 Kossulh L i.m. 5. köt. 595. (a március 26-i kerületi ülésről) és 638-643. old. (az április I l-i főrendi tanácskozásról);Ogy Jkv 1H32-36. 14. köt. 147-149. old. (a kerületi végzést megerősítő március 30-i országos ülésről); Ogy írásai 1832-36. 7/1. köt. KM. és 346. old. 29 Ogy írásai 1832-36. 7/1. köt. 560. old. 3« Uo. 7/2. köt. 582. old. 31 Uo. 611. old.; Ogy Jkv 1832-36. 14. köt. 279. old. 32 OgyJkv 1832-36. 14. köt. 284. old.; Ogy írásai 1832-36. 7/2. köt. 631-632. old. 142