AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Bényei Miklós: A reformkori országgyűlések a Széchényi Országos Könyvtár állományának számbavételéről és használatáról

József nádor ambiciózus irányításával és a nemesség támogatásával a reformkor kezdetéig a Nemzeti Múzeum szervezett, folyamatosan működő kulturális intézetté fejlődött, a nemzeti művelődés, a hazai tudományosság egyik központjává vált. Szerepkörének - "a magyar nyelv művelése s a nemzeti irodalom és ipar" előmozdítása - betöltését azonban nagymértékben gátolta, hogy a gyűjteményeket nem tudták megfelelően elhelyezni, és főként a devalváció következtében hiányzott a rendszeres, átgondolt gyarapításhoz, vásárláshoz szükséges pénzösszeg is. A Széchényi Könyvtár az alapítás után nem sokkal, alig több, mint egy év elteltével már látogatható volt. József nádor előbb a volt pesti pálos kolostorban helyezte el, ahol 1803. december 10-én nyílt meg. 1806-1807-ben királyi rendelettel áttelepítették az egyetem régi központi épületébe. Bár ezt hamar kinőtte, új, nagyobb helyet csak 1817 nyarán kapott: ekkor költöztették be a Múzeum mai telkén vásárolt és felújított Batthyányféle villába. Noha a könyvtári állomány a kívánatosnál kisebb ütemben növekedett főként ajándékozás és a hiányos nyomdai kötelespéldány szolgáltatás révén -, egy-másfél évtized múlva ez az épület is kicsinynek bizonyult, ráadásul az állaga is rossz volt, a gyűjteményeket nehezen lehetett használni. A könyvtári állomány használatáról és feltárásáról az Országos Széchényi Könyvtár akkori történetének kutatói - Berlász Jenő, Ferenczyné Wendelin Lídia, V. Windisch Éva - részletesen írtak, elsősorban a levéltári forrásokra támaszkodva. Utaltak arra is, hogy ez a téma a reformkori országgyűléseken is felvetődött. A diétái vitákat azonban nem ismertették, és a rendek állásfoglalását sem elemezték. Hasznos lehet tehát, ha a tanácskozásokról készült, eddig feldolgozatlan naplók és más, magánjellegű feljegyzések, valamint - a fenti szerzők által részben említett - hivatalos irományok alapján felvázoljuk, hogyan tárgyaltak erről a kérdésről a rendi országgyűléseken. Szükségesnek látszik röviden érinteni a múzeumi könyvgyűjtemény használatának és számbavételének korabeli történetét is. A rendi országgyűlések szervezete és tárgyalási rendje Magyarországon a törvényhozó hatalmat az országgyűlés és az uralkodó együtt gyakorolta. A király joga volt az országgyűlés kihirdetése, egybehívása, elnapolása, feloszlatása és bezárása, továbbá a törvények kezdeményezése és szentesítése. Az országgyűlés az ország karainak és rendéinek (Status et Ordines) egyetemes gyülekezete, vagyis azon kiváltságos osztályoké és rétegeké (a nemesi, egyházi és polgári rendé), amelyek a törvény4 1808:8. le. = uo. 407. old. 5 Az Országos Széchényi Könyvtár és érintőlegesen a Nemzeti Múzeum 1808-1823 közötti fejlődéséről, helyzetéről ld. Berlász J. i.m. 85-165. old. Adatai egy részét József nádor 1826. április 17-i tudósításából merítette, amely az 1812-1825 közötti évekről szólt: Hivatalos Jelenlés a'Magyar Nemzeti Museum állapotjáróL = 1825-dik esztendőben, Szent Mihály Havának 11-dik napjára rendeltelett Magyar Ország Gyűlésének írásai Posony, 1826. 1. köt. 355-369. old. (a továbbiakban: Ogy írásai 1825-27.) - József főherceg (1776-1847), Magyarország nádora 1796-1847 között. 6 Berlász Jenő i.m. 63-75. old.; Ferenczyné Wcndclin Lídia: Az Országos Széchényi Könyvtár olvasószolgálatának története 1802-1919. = Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve 1963-1964, Bp. 1966. 211. old. 7 Berlász Jenő i.m. 74-75. old. 8 Uo. 99-103. old. 9 Hivatalos Jelentés... 1826. ápr. 17. = Ogy írásai 1825-27. l.köt. 356-358., 360-364. old. Ismerteti Berlász Jenő i.m. 198-200. old. Ld. még: Mátray Gábor: A Magyar Nemzeti Museum korszakai... Pest, 1868. 19-22. old. 136