AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Bényei Miklós: A reformkori országgyűlések a Széchényi Országos Könyvtár állományának számbavételéről és használatáról

hozásban személyesen, vagy képviselőik (követeik) révén részt vettek. Az egybegyűlt, karok és rendek elvileg egyetlen testületei: képeztek, tanácskozásaik során azonban két részre oszlottak. A felsőtáblát a főrangúak (főrendek) alkották, üléseiken a nádor elnökölt. Az alsótáblán a törvényhatóságok (vármegyék, szabad királyi városok, szabad kerületek), a katolikus káptalanok és Horvátország követei, valamint a királyi ítélő tábla tagjai, az apátok, prépostok és a távollevő főpapok, főnemesek követei vettek részt; a tábla elnöke a királyi személynök (perszonális), vagyis a hétszemélyes tábla mindenkori elnöke volt. A rendi országgyűlés legfőbb teendője a törvényjavaslatok kidolgozása és az uralkodóhoz való felterjesztése volt. Az indítványozási jog (iniciativa) a királyt és az alsótáblát illette. A követek a küldőiktől kapott utasítások (instructio) nyomán kezdeményezhették a törvényalkotást, és más esetekben is a kötelező erejű instrukcióknak megfelelően nyilatkozhattak (szólalhattak fel, vagy szavazhattak). A tanácskozások jelentős hányada az ún. közönséges, vagy országos sérelmek és kívánságok (gravamina et postulata) körül folyt. Ezeket a követi utasítások alapján a két tábla tagjaiból kirendelt, ún. sérelmi (gravaminalis) küldöttség gyűjtötte össze és véleményezte. Némelyiket a diéta kiemelte, ezekből törve nyj avas la tot szerkesztettek, és külön felírásban juttatták el a királyhoz. Az országgyűlés megvitatott más ügyeket is, egyebek között az országos (nemzeti) intézmények állapotáról szóló tudósításokat. A tárgyalás menetének meggyorsítása, illetve ésszerűsítése érdekében más fontos tárgyakat is országgyűlési deputációk készítettek elő a vitára. Valamennyi tárgy vitája az alsótábla kerületi ülésein (circuiaris sessio) kezdődött, amelyek formálisan előzetes magántanácskozások voltak ugyan, de - miután ezeken a kormányzat képviselői nem vettek részt - a legérdekesebb eszmecserék itt zajlottak le. A kerületi ülés végzéseit az alsótábla teljes, országos ülése (regnicolaris sessio) emelte határozattá, vagy utasította el. A határozatot üzenetbe (nuncium) foglalták, amelyhez ha volt - mellékelték a felírás- és törvényjavaslatot. A főrendi tábla ülésein csak a követi tábla által átküldött tárgyakkal, üzenetekkel foglalkoztak. Az üzeneteket vagy elfogadták egészen, vagy módosítást javasoltak, vagy visszautasították. A döntést válasz- (vagy viszon-) üzenetben tudatták az alsótáblával. A két tábla olykor közös, ún. elegyes üléseket (sessio mixta) tartott, a nádor elnökletével. Ezeken történt meg a feliratok, törvényjavaslatok, sérelmek stb. felküldése, az országos bizottságok jelentéseinek'benyújtása, a királyi leiratok felolvasása, a szentesített törvények kihirdetése stb. Az országgyűlés felirataira az uralkodó válasza - beleegyezése, vagy elutasítása - a királyi leiratokban (benigna resolutio) érkezett. A felírásból és a rezolűcióból állapították meg a törvény végleges szövegét a két tábla képviselői és a magyar udvari kancellária küldöttei az ún. concertation. Miután a király jóváhagyta, szentesítette, törvény lett. Az alsótábla országos üléseiről hivatalos - kivonatos - jegyzőkönyv, majd 1843-tól gyorsírásos napló készült. A felsőtábla tanácskozásairól csak 1840. február 25-től vezettek naplót. A főrendek korábbi üléseiről és a követek kerületi vitáiról a különféle magánjellegű feljegyzésekből, a kéziratos országgyűlési újságokból, majd 1843-tól a poiitikai lapok tudósításaiból tájékozódhatunk. Az országgyűlés hivatalos iratait külön irománykötetbe (kötetekbe) foglalták.

10 10 A rendi országgyűlés összetételéről, tárgyairól, a tanácskozások menetéről részletesebben ld. Beöthy Ákos: A magyar államiság fejlődése, küzdelmei II. rész. 1. köt. Bp. 1902. 196., 203., 208-210., 220. old.; Kuralik Emil: Adalékok a pozsonyi országgyűlés történetéhez. Pozsony, 1908. 4-7. old.; Vaszary Kolos: Adatok az 1825-ki országgyűlés történetéhez. Győr, 1883. 6-8., 16. old.; Kovács Ferenc: Az 1843144-ik évi magyar országgyűlési alsótábla kerületi illéseinek naplója. Bp. 1894. 1. köt. 57-58., 61-62. old.; Magyarország története. 5. köt. 1790-1848. Bp. 1980. 715-720. old. 137