AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Bényei Miklós: A reformkori országgyűlések a Széchényi Országos Könyvtár állományának számbavételéről és használatáról

Reformkori országgyűlések a Széchényi Országos Könyvtár állományának számbavételéről és használatáról BÉNYEI MIKLÓS A Széchényi Országos Könyvtár létrejötte és elhelyezése Széchényi Ferenc gróf 1802. november 25-én kelt nevezetes alapítványát - amelyben hungarica-könyvtárát, érem-, címer-, térkép-, kép--és kéziratgyűjteményét a magyar nemzet használatára ajánlotta fel, az országnak ajándékozta - a rendi országgyűlés 1807-ben vette a nemesi nemzet oltalmába. Törvényt hozott (1807: 24. te.) "A magyar országos Széchényi-könyvtárról", kifejezve háláját a nagylelkű adományozónak. Egy év múlva, a következő diétán újabb törvényt alkottak, immár "A Nemzeti Múzeum felállításáról és a magyar nyelv művelését előmozdító más intézkedésekről" (1808: 8. te). A két törvénycikk révén a Múzeum és benne a Széchényi Könyvtár valóban "nemzeti" intézménnyé vált, országos, rendi pártfogás alá került. Felügyeletét, ellenőrzését az országgyűlés magának tartotta fenn. Az 1808-as törvény megerősítette az alapító szándékát, vagyis a tényleges vezetést, az ügyek legfőbb irányítását (suprema directio) a nádorra bízta, aki egy személyben töltötte be a pártfogói (protectori) és az elnöki (praesesi) tisztséget. Intézkedéseiről, a Múzeum és a Könyvtár mindenkori állapotáról, pénzalapjáról, gyarapodásáról, a gyűjtemények elhelyezéséről, a személyzetről stb. minden országgyűlés előtt köteles volt beszámolni írásos jelentésben, mellékelve a pénztári számadásokat is. i Az alapítólevél szövegéi - amelyei I. Ferenc király másnap jóváhagyón - közli Berlász Jcnö: Az Országos Széchényi KönyxUár története 1802-1867. Bp. 1981. 44-48. old. A gyűjtemény kialakulásáról, összetételéről: uo. 28-40. old. 2 Magyar törvénytár. 1740-1835. évi törvénycikkek. Bp. 1901. 361. old. 3 Uo. 407. old. 135