AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Csapody Miklós: Program és nemzedék (Fejezet az Erdélyi Fiatalok előtörténetéből 1923-1929)

Itt fedezhető fel az Erdélyi Fiatalok ideológiai eklekticizmusát kárhoztató elutasítások egyik forrása is. „Már alapelvként számít — írta Jancsó Béla — a legellentétesebb felfogásokat is meghallgatni, de csak szakemberektől. Metodikus alapelv: minden alkalommal vita, illetve megbeszélés, ami közösen alakítja ki a véleményeket, másrészt pótolja a középiskolai önképzőkörök hiányát és közszereplésre nevel a legalkalmasabb módon: a nyilvánosság és a szakszerűség ellenőrzése alatt."

56 Az SZKT IB-t nemcsak közművelődési-ismeretterjesztő fórumként, hanem mindenekelőtt a nemzedéki tudat szabadelvű kiformalójaként, ideológiai és szervezeti kötöttség nélküli „szabadegyetemként" kell értékelnünk, ahol nemcsak társadalmi és társadalompolitikai kérdések, hanem az erdélyi és magyarországi szellemi élet eseményei, vitákat keltő új művei és az ifjúság megmozdulásai is szóbakerültek, mint például Szekfű Három nemzedéke, Szabó Dezső Füzetei és az Űj Magyar Föld, a szocializmus -és a nemzetiségi kérdés. Az IB egy tanév alatt 34 előadást és szemináriumot szervezett, amelyeken az egyórás referátumot további egyórás vita követte; a rendezvények iránti érdeklődést mutatja, hogy a csütörtök esti ismeretterjesztő előadásokat 1929 novemberétől az unitárius kollégium hatalmas dísztermében kellett megtartani. Az ismeretterjesztő és a kisebbségi jogi szemináriumok, valamint a közgazdasági szeminárium rendezésének alapelve a Jancsó által megfogalmazott szabad véleménynyilvánítás volt. A kisebbségi jogi szemináriumokat, amelyek hármas tematikai csoportosításában a pozsonyi magyar joghallgatók hasonló fórumát vették alapul

57 — valamennyi kar magyar hallgatói látogatták. Az SZKT IB szociális munkájára mutat a főiskolások részére kiírt szövetkezeti pályázat s az is, hogy a Társaságba beiratkozott ifjúság egy része — főként a református teológusok — intenzíven foglalkoztak a kolozsvári székely tanoncok szellemi gondozásával is, Bíró Sándor vezetésével. Az IB tevékenységének hatására az SZTK ifjúságának létszáma 1930 nyarára 251 főre emelkedett. Egyéves munkájukról az 1930. május 15-én megtartott közgyűlésen számoltak be, amikor elnöknek ismét Jancsó Bélát — már mint az Erdélyi Fiatalok főmunkatársát — választották meg.

58 56. Jancsó Béla: Az erdélyi magyar ifjúság problémáiról. = Erdélyi Helikon 1931. 1. sz. 16. 57. Mikó Imre: Jogi szeminárium. = EF 1930. 7. sz. 114. 58. Az Ifjúsági Bizottság tagja lett Csákány Béla, Huszár Kálmán, Laczkó László és Miklós András joghallgatók, Kun Ádám kereskedelmi akadémiai hallgató, Antal Gusztáv, Fazekas Sándor, Kali István református ós Rázmány Mór unitárius teológus. Melléjük az SZKT vezetősége a választmányból delegált még dr. Gönezy Lajos ref. teológiai tanárt, Szentimrei Jenő főszerkesztőt, Tamási Áron írót, dr. Zágoni István főszerkesztőt és Krausz Ottó gyógyszerészhallgatót. — Az IB 1929/30-as működéséről az Erdélyi Fiatalok rendszeresen beszámolt (16., 32., 64., 101-102. és 114. lapok, 5. és 6. szám III. borítói). 589