AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Csapody Miklós: Program és nemzedék (Fejezet az Erdélyi Fiatalok előtörténetéből 1923-1929)

Koós Ferenc Kör Diákosztályának már 50 tagja volt. A Magyarországon tanulók száma is csökkenő tendenciát mutat: 1926/27-ben 643, 1927/28-ban 566, 1928/29-ben 555, 1929/30-ban 508, 1930/31-ben 424 (!) román állampolgár tanult a magyarországi felsőoktatásban.

30 A kolozsvári egyetem magyar hallgatóinak felkészültségét egy apró tény is mutatja: ebben a tanévben a 200-as kolozsvári keretből először kapott magyar hallgató állami ösztöndíjat és ingyenes ellátást az Avram Iancu Diákotthonban: László József, az Erdélyi Fiatalok alapítótagjainak egyike. A magyar hallgatóság teljesítménye fölötti megelégedésüket Emil Hatieganu rektor és professzorai is kifejezésre juttatták, példaként állítva munkájukat a román diákság elé.

31 Az 1927/28-as tanévben már a teljesen román tannyelvű kolozsvári Kereskedelmi, és a Szépművészeti Akadémia magyar hallgatósága is megnőtt, de az egyetemen tanulók további növekedése ellenére sem érte el összlétszámuk a külföldön tanulókét. Az egyetemen ekkor 527 magyar volt, mintegy 45% -ban a középosztály gyermekei. Az eddig nyomonkövetett felhalmozódási folyamatban — a magyar társadalom mentalitásának módosulását és az ifjúság növekvő tudatosságát mutató 1924/25-ös fordulópontot követően — az Erdélyi Fiatalok előtörténetének következő jelentős állomása az 1928/29-es tanév, amikor a meglevő, mintegy másfélezres huszonéves ifjúságból Magyarországon 555 fő, Romániában pedig 610 fő tanult. A Kolozsvárra ekkor beiratkozottak száma ugyan alig nőtt (530 fő) s az 1923/24-ben beiratkozott 30 orvosból például csak 5 végzett, mégis ez az a tanév, amikor az érettségire állók mögött már nyolcéves gimnáziumi román oktatás állt, s a legtöbben már a bakkalaureátusi vizsgát is le tudták tenni. Növelték az otthon tanulók számát a Magyarországról és más külföldi egyetemekről hazatérők csoportjai is — Jancsó Béláók is ekkor tértek vissza Szegedről —, és aminek a hatása ekkor még nem érződött: a gimnázium a középiskolai reform következtében hétosztályos lett, így egyszerre két évfolyam végzett. Figyelemreméltó jelenség volt ugyanakkor ebben az évben a Koós Ferenc Kör Diákosztályának létszámnövekedése is (65 fő!), valamint a temesvári Politechnikai Főiskoláé (13 fő) a kolozsvári Kereskedelmi Akadémiáé (33 fő); az időközben Temesvárra, költözött Szépművészeti Akadémia magyar hallgatóinak létszáma változatlan maradt. Ez a fordulópontnak tekinthető minőségi változás számszerűen az 1929/30-as tanévben tükröződött, amikor már 59 magyar kapott diplomát. A hallgatóság nagyarányú megnövekedése 1929-ben már szükségessé tette a diákság tájékoztatását is, amit — magyar nyelvű oktatási téjékoztatóanyag hiányában — az ifjúság maga végzett el. László Dezső szerkeszté30. Fritz László: Az elcsatolt területek magyar ifjúsága a magyarországi főiskolákon. = Magyar Kisebbség, 1932. 24. sz. 759. 31. Erdélyi Magyar Évkönyv 98. 575