AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Csapody Miklós: Program és nemzedék (Fejezet az Erdélyi Fiatalok előtörténetéből 1923-1929)

számára könnyítést jelentett, hogy 1922 tavaszán magyar nyelv- és irodalom tanszéket létesítettek, ezzel legalább egy töredék számára biztosítva az anyanyelven való tanulás lehetőségét. A tanszék vezetője Kristóf György, az egyetem egyetlen magyar tanára lett, akit irodalomtanítási ankétján később az Erdélyi Fiatalok is megszólaltatott.

23 Az 1922/23-as egyetemi évnek, amely a magyar hallgatóság további gyarapodását hozta, kiemelkedő jelentőséget az adott, hogy a készülődés után a Tizenegyek nemzedéke, az első kisebbségi ifjúság majdani vezetőgárdája társaival ekkor szervezte meg antológiáját. Könyvük a szerzőgárda korai irodalmi-ideológiai fejlődésállapotának lenyomatakent az Erdélyi Fiatalok eszmeiségének előképe, ideológiai gyökérzetének szerves része. A Kós Károlyék által 1921-ben meghirdetett cselekvési programnak az új nemzedék felismerése szerinti vállalását a Tizenegyek demonstratív fellépése jelentette, a romániai magyar irodalom első szervezett, önálló koncepció kidolgozásával próbálkozó csoportosulásaként. A közéleti aktivitás eszméjének kimondása után antológiájuk az új irodalom kibontakoztatására tett kísérlet erejét és lendületét jelezte, gondolatiságában pedig a korai transzilvanizmus sajátos értelmezését adta; az antológia létrejötte az irodalomszervezés lehetséges útjait kereső fiatal írók áldozatvállalását és találékonyságát mutatja. A Tizenegyek nagy nemzedéki jelentkezésének lendülete azonban a könyv megjelenése után megtört. Fellépésüket hasonló felsorakozás, közvetlen folytatás nem követhette volna akkor sem, ha szépirodalom helyett közvetlen cselekvési tervet adó ifjúsági programmal léptek volna fel. A kolozsvári egyetemen ekkor még — láttuk — számottevő magyar hallgatóság nem volt, s így a kötet eszmevilága, a benne munkáló elméleti igény és társadalmiság, a küldetéstudat és etikum a férfias cselekvésideállal együtt fél évtizedig alig nyomonkövethetően formálta az ifjúság mentalitását. Művelődéstörténeti jelentősége és az első indulás összetartozástudatát adó, létrehozóira gyakorolt eszmeformáló hatása azonban korszakos fontosságú; „... cselekedet volt az irodalmi öntudatosodás folyamatának úttörő korszakában nem csak gondolataival — írta Jancsó Béla —, de azzal, hogy függetlenül saját kiadásában, saját maga szervezte itteni előfizető közönségre támaszkodva jelent meg."

24 Gyűjtőmedencéje volt az időszak irodalmi-szellemi törekvéseinek, s közös előképe a Helikonnak, és az Erdélyi Fiataloknak. * Az 1923/24-es tanévben — 1924 júniusában, közvetlenül a szokásos évzáró vizsgák előtt — új rendelet született, amely a magyar felekezeti iskolákra nézve is kötelezően írta elő a vizsgák idegen bizottság előtt, román nyelven való letételét. Ennek eredményeként a saját magyar iskoláiban tanult érettségi előtt álló diákságnak mintegy 70%-a bukott meg,

25 s így egyetemre sem mehetett; ugyanekkor az 1924. július 24-i törvény azt is előírta, 23. Irodalomtanításunk = EF 1930. 3. sz. 37 — 39. 24. Jancsó Béla itt a szervezési szisztéma újszerűségére utalva a vállalkozás függetlenségét már az Erdélyi Fiatalok hétéves küzdelmeinek távlatából, per analogiam hangsúlyozza. {Levél Tamási Áronhoz a cselekvő erdélyi magyar ifjúságról. = Brassói Lapok, 1936. május 20., 7.) 25. Szász i. m. 243. 572