AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fried István: A kelet-közép-európai régió kérdéséhez

dans la périodisation).

48 Az ebben a tanulmányban már kelet- és középeurópainak nevezett régió „tragikus politikai helyzet"-e miatt csak késleltetett fejlődésről beszélhetünk. További jellemzők: a (nemzeti) régi dicsőség, valamint a nép- vagy a népinek hitt költészet kultusza. A felgyorsult fejlődés a szerb irodalomnak is jellemzője, DragiSa 2ivkovié szerint, aki a kontinuitás hiányát is megemlíti („Ona je nekontuirana").

49 Szembetűnő tény, hogy mind a magyar történészek, mind pedig általában az irodalomtörténészek előszeretettel foglalkoznak a „nemzeti megújulás", illetve a felvilágosodás és a romantika periódusával, azaz a modern értelemben vett nemzeti öntudat megjelenésének korszakával, amikor a tudós-egyházi nyelvek univerzalitása fokozatosan adta át a helyét az anyanyelvnek, illetve amikor az anyanyelvet próbálták meg „jogaiba" helyezni. A szovjet kutatás a nemzeti kultúrák alakulása korszakának nevezi ezt a periódust,

50 másutt nemzeti újjászületésnek, amely a XVIII. század végén kezdődik és a XIX. század 70-es éveiig húzódik el egyes területeken.

51 A Közép- és Délkelet-Európának nevezett régió ekkor járja meg az utat a feudalizmustól a kapitalizmusig, lényegében tehát átmeneti korszak (epocha perechoda), amikor létrejöttek a kapitalista viszonyok, kialakultak a nemzetek és a nemzeti kultúrák, harc kezdődött az új, független nemzeti államok megteremtéséért vagy pedig a korábban elvesztett politikai függetlenség helyreállításáért. Másutt

52 csak kifejezésben, szinte jelentéktelen árnyalatokban tér el a megfogalmazás. A XVIII. század második felétől (egyes országokban a hatvanas, más országokban a hetvenes vagy nyolcvanas évektől) megteremtődtek a polgári (burzsuaznüe) viszonyok, felébred a nemzeti öntudat, megkezdődik a nemzeti ideológia kialakulásának és a polgári nemzet formálódásának folyamata. A történészi vélemények közül végezetül az egyik legújabbat idézzük. Berend T. Iván

53 — mint sokan mások

54 — szóvá teszi, hányféle formában, 48. Sziklay, László: La Reforme et la creation de la langue littéraire des peuples de VEurope centrale et Orientale. In: Objet et méthodes de Vhistoire de la culture. Red.: Jacques Le Goff et Béla Köpeczi. Paris —Budapest 1982. 133 — 142. 49. Zivkovic, Dragisa: Evropshi okviri srpske knjizevnosti XVIII i XIX veka. In: Evropski okviri srpske knjizevnosti I. Beograd 1970. 12 — 14. 50. Zlüdnev, V. I.: Formirovanie nacional'nüh kuVtur v sztranah GentraVnoj i JugoVosztocsnoj Evropü (Itogi i perszpektivü isszledovanija). In: KuVtura i obscsesztvo v epohu sztanovlenija nacii (GentraVnaja i Jugo-Vosztocsnaja Evropa v konce XVIII-70-h godah XIX v.). Red. koll.: I. A. Bogdanova i dr. Moszkva 1974. 7—19. A szerző az időbeli eltolódást hangsúlyozza, tételeit lengyel, cseh és bolgár példákon demonstrálja. Vö. még: Formirovanie nacional'nüh kul'tur v sztranah GentraVnoj i Jugo-Vosztocsnoj Evropü. Red. koll.: Sz. B. Bernstejn i dr. Moszkva 1977. A kötet programtanulmánya lényegében hasonló gondolatot rögzít: Markov, F. D.: Kompleksznoe izucsenie problem nacional'noj kuVturü (7 — 11.). 51. Nacional'noe vozrozsdenie i formirovanie szlavjanszkih literaturnüh jazükov. Red. koll.: Sz. B. Bernstejn i dr. Moszkva 1977. 5. 52. Zlüdnev, V. I.: Nekotorüe aszpektü izucsenija problem formirovanija nacional'nüh kult'tur. In: Formirovanie... 12 — 19. 53. Berend T. Iván: Magyarország helye Európában. Valóság 25 (1982) 1 — 22. 54. Dobossy László: Ha felnővén, tapasztalod... In: A közép-európai ember. Budapest 1973. 5 — 13.; Sziklay László: Kelet-Európa? In: Tanulmányok a kelet-európai irodalmak és nyelvek köréből Dobossy László 70. születésnapjára. Budapest 1980. 27-53. 538