AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fried István: A kelet-közép-európai régió kérdéséhez

Niederhauser Emil kiegészíti Arató fejtegetéseit,

43 és a korábbi magyar kutatások tipológiai meghatározásait felhasználva, lényegében két nemzettípust különböztet meg ebben a régióban: 1. amelyeknek megvan a teljes feudális struktúrájuk; 2. ahol nincs nemesi uralkodó osztály. Ennek következtében nemesi és nem-nemesi nemzetekről szól, ,,ez a megállapítás egész Kelet-Európára érvényes". Niederhauser a társadalmi tipológiát a nyelvi tipológia formájában is alkalmazza: 1. A nemesi nemzetek és a görögök abba a csoportba tartoznak, ahol már korábban is volt irodalmi nyelv; 2. A nem-nemesi nemzetek e szempontból abba a csoportba tartoznak, ahol ilyen általánosan elfogadott irodalmi nyelv nem volt. Érezvén az ilyen tipológia korlátozott érvényességét, az értekező megjegyzi, hogy léteztek átmeneti formák is. Ugyancsak e kettős felosztást alkalmazza Niederhauser a felvilágosodás recepciójára: az első típus esetében a felvilágosodás (vagy annak meglevő ismérvei) mintegy belenőttek a nemzeti megújulási mozgalomba, a második típus esetében nem, vagy alig volt meg a felvilágosodás, de még annak közvetlen, XIX. század eleji utóélete sem (Niederhauser a bolgárokra, albánokra, a balti népekre gondol).

44 Még egy idézet Niderhausertől, hogy lássuk: miképpen jellemzi a felvilágosodás recepcióját. „A nemesi nemzeteknél, elsősorban a lengyeleknél és oroszoknál, kisebb mórtékben a magyaroknál vagy ezzel párhuzamosan a horvátoknál, az eredeti alkotás szintjén reprodukálódott a nyugati felvilágosodás, az előbbieknél a franciára emlékeztető szélességben, az utóbbiaknál inkább a német beszűkített és mérsékelt változatban (mert a reformerek társasága azért mégis néhány egyén volt csupán). Politikai és filozó43. Niederhauser Emil: A nemzeti megújulási mozgalmak Kelet-Európában. Budapest 1977. Niederhauser tipológiai kísérlete jelentős vitát váltott ki. Vö.: Les Lumiéres en Hongrie en Europe Centrale et en Europe Orientale. Actes du Deuxiéme Colloque de Mátrafüred 2-5 octobre 1972. Budapest 1975. Niederhauser tézisei: 17 — 21. Walter Markov „ellentézisei"-ben az állítja, hogy a szlovákok vagy a szlovének sem a „nation non-nobiliaire", sem a „nation paysanne" kategória alá nem sorolhatók, „sondern tout court überhaupt noch keine Nation". (45.) Markov figyelmeztet a horvátok és a románok megosztottságára etc. A románok helyzetét Paul Cornea világította meg. (59.) Niederhauser válasza: 63. Vö. még: Niederhauser, Emil: Das wirtschaftliche und soziale Program der nationalen Wiedergeburtsbewegungen in Osteuropa. In: Studies in East European Social History. Leiden 1977. I.: 153-176. 44. Vö. 43. sz. jegyzetben i. m. Vö. még: Niederhauser, L.

: Les lumiéres en Europe Orientale et les débuts des mouvements nationaux. Slavica 14 (1976) 167 — 179. A felvilágosodás „utóéleté"-ről vö.: Bojtár, Endre: Die Aufklärung in Ost-Europa. Acta Litteraria Ac. Sc. Hung. 20 (1978) 251 — 291.; Uő.: Die Aufklärung in Mittelund Osteuropa. In: Aufklärung und Nationen im Osten Europas. Hg. von László Sziklay. Budapest 1983. 66 — 115. Az e tanulmányokban kifejtett felvilágosodásés klasszicizmusfogalomtól eltérő álláspontot képvisel: Fried István: Der ostmitteleuropäische Klassizismus (Gesichtspunkte zu einer begrifflichen Klärung). Studia Slavica 27 (1981) 53-80. 636