AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fried István: A kelet-közép-európai régió kérdéséhez

a történeti Magyarország, illetve Kanada vagy India. Egyes korszakokban a társadalom hétköznapjaiban nem érvényesül-e erőteljesebben az állam hatása, a hivatalos nyelvhasználat, mint az irodalmi művekben, a röpiratokban, vagy esetleg a sajtóban megfogalmazott szép ábránd az etnikai vagy nyelvi alapú rokonságról? S ez a tény hatással van-e az irodalmi érintkezésekre ? Hadd utaljunk Mácha német nyelvű, Hviezdoslav és Rebreanu magyar nyelvű zsengéire, Bessenyei György német nyelvű novellájára, folyóiratára! A dvojdomovost', a két irodalomban honos költő, alkotó szinte minden soknemzetiségű országból visszaköszön. Problémafölvetésünktől talán nem lett a kérdéskör nehezebben áttekinthető, viszont fény derülhetett bizonyos nézetek, regionális szintézisek vitatható pontjaira. Már az önmagában feltűnő, hogy a nagyobb régiók szintetikus feldolgozására eddig inkább történészek vállalkoztak, ők kísérelték meg az általuk majdnem egyöntetűen Kelet-Európának nevezett régió tartalmi jegyeinek tisztázását. Az irodalomtörténészek közül az összefoglaló szláv irodalomtörténetek megírására akadt vállalkozó.

40 A történészek közül Klaus Zernack kísérlete

41 különösen érdekes, minthogy vázlatában hangsúlyozza a régió történelmi fejlődésének sajátosságait. S ha csoportosítási szempontjai mechanikusnak látszanak is, még az irodalomtudományi komparatisztikának is szembe kell nézni velük. Igen rokonszenves, hogy a két világháború közötti német Kelet-Európa-kutatásról (Osteuropa-Forschung) a megfelelő mértéktartással és bírálattal nyilatkozik: die problematische ostkundliche Tradition — írja. A kelet-európai régiót négy nagy területre osztja föl: Kelet-Közép-Európa (a mai NDK, illetve a történeti Poroszország, Lengyelország Litvániával, Csehszlovákia), Délkelet-Európa (Ausztria, Magyarország, Jugoszlávia, Albánia, Románia, Bulgária, Bizánc, illetve Görögország, az oszmán birodalom—Törökország), Északkelet-Európa (Svédország, Finnország, Dánia, balti országok—balti államok, Hansa-városok), Oroszország. Ugyanakkor azonban a négy területet részletezve Kelet-Közép-Európáról az alábbiakat olvashatjuk: „Ostmitteleuropa umfaßt (...) das westslawische Siedlungsgebiet in seinen geschichtlichen Wandlungen von der Elbe—Saale-Böhmerwald-Grenze im Westen bis in die Gebiete der kulturellen Ausstrahlung des jagelionischen Polen-Litauen in der ostslavischen Gebiet hinein. Im Norden gehören — in macherlei Hinsicht freilich als Übergangszone nach Nordosteuropa — die baltischen Lande, das alte Livland, dazu im Süden sind Ungarn und Siebenbürgen, Kärnten-Slowenien und die beiden Kroatien, wenngleich hier unter manchen Aspekten Überschneidungen mit der Reichweite des Südosteuropabegriffs vorkommen." Zernack szempontjai politikatörténeti jellegűek, vázlatos áttekintése a politikai változásokat emeli ki mint egyes korszakok jellemzőit. Nem az eszmeáramlatokat helyezi az előtérbe, hanem az évszázadok során lassan változó állam-, illetve nemzetképződési feltételeket: 40. Georgiev, Emil: Szlavjanszki literaturi v ocserki i obrazci. I—II. Szófia 1949 — 1950.; Uő.: Ocserkata po isztorija do pobedata na realizma v szlávjanszkite literaturi. Szófia 1958. 41. Zernack, Klaus: Osteuropa. Eine Einführung in seine Geschichte. München 1977. 534