AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fried István: A kelet-közép-európai régió kérdéséhez

dalmakon belül azoknak az áramlatoknak engedtek teret, amelyek a nemzeti mozgalomnak a költészettel szemben támasztott igényeit igyekeztek kielégíteni. Kérdés, hogy miféle egyéb kritériumai lehetnek a több nemzeti irodalmat átfogó közösségnek (interliterarische Gemeinschaft). S. Bonazza dolgozatának mindenesetre megszívlelendő gondolata, hogy a HabsburgMonarchiában jól-rosszul, mégis évszázadokig együtt élt népek anyagi és szellemi kultúrájának találkozása érdekes-értékes közép-európai képződmény. Vajon csak grammatikailag-nyelvileg kell-e vizsgálnunk pl. Haäek $ve;&jének K. u. K.-frazeológiáját? Vajon a Bécsben a XIX. század elején megjelenő lapok {Annalen der Literatur und Kunst, Wiener Allgemeine Literatur-Zeitung, Vaterländische Blätter, Hormayr Archiv]& etc.) miért biztosítottak lehetőséget lengyel, magyar, szerb, horvát, szlovák, cseh könyvek ismertetésére ? Miért adtak teret Kopitarnak, Dobrovskynak, Kazinczynak, S. Roznaynak, Rumy Károly Györgynek, hogy tanulmányaikkal, etimológiai-nyelvészeti írásaikkal, recenzióikkal, fordításaikkal közvetítsék a Monarchia népeinek irodalmi-tudományos vállalkozásait ? Mivel magyarázhatjuk, hogy a budai Egyetemi Nyomda a latin, görög, német, francia, olasz nyelvű kiadványok mellett az állam valamennyi nyelvén jelentetett meg könyvet ?

37 Hogyan értékeljük azt az Eckhardt Sándor által is már említett tényt, hogy Pest-Buda a XIX. század elején román, szerb, szlovák, magyar, újgörög kulturális (és részben politikai) törekvések színhelye,

38 nem is szólva az itt megjelenő német nyelvű hírlapokról, amelyek valamennyi említett nemzeti mozgalom számára megnyitották hasábjaikat?

39 A szűkebb, inkább az államkeret biztosította „regionális" egység és a tágabb, az államkeret szempontja mellett etnikai, földrajzi, nyelvi és más kulturális kritériumokat is számba vevő regionális egység: vajon alacsonyabb és magasabb rendű megvalósulása-e ama köztes fokozatnak (Zwischenstufe), amely végső célja szerint (?) az európai vagy a világirodalom szintézisében foglalná el igazi helyét ? A kérdések fölös bőséggel folytathatók. Még egy közülük feltétlenül idekívánkozik: a soknemzetiségű állam — önmagában — felfogható-e t)urisin szavával élve több nemzeti irodalmat átfogó közösségnek ? Tehát nemcsak Spanyolország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, hanem például a Habsburg-Monarchia, 37. Az Egyetemi Nyomda tevékenységéről újabban figyelemre méltó tanulmánykötet jelent meg: Typographic Universitatis Hungaricae Budae. Red.: Király Péter. Budapest 1983. 38. Sziklay, László: Róle de Pest-Buda dans la formation des littératures est-européennes. In: Littérature hongroise—littérature européenne. Red.: István Sőtér et Ottó Süpek. Budapest 1964. 227 — 254.; Uő.: Das Zusammenleben und Zusammenwirken mehrerer südosteuropäischer Kulturen in Ofen-Pest zu Beginn des 19. Jahrhunderts. In: Die Stadt in Südosteuropa. Struktur und Geschichte. Südosteuropa-Jahrbuch 8. München 1968. 113-127. 39. Sziklay László: A magyarországi nem magyar nyelvű sajtó kezdetei. Magyar Könyvszemle 98 (1982) 23 — 34.; Fried István: Schedius Lajos és folyóirata. Uo. 81 — 94.; Uő.: Über die Kultur des deutschen Bürgertums von Pesth-Ofen am Anfang des XIX. Jahrhunderts. Arbeiten zur deutschen Philologie [Debrecen] 9 (1975) 95 — 110.; Uő.: A magyarországi német nyelvű sajtó kutatásának kérdései. Magyar Könyvszemle 99 (1983) 89-101. 533