AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Nagy Csaba: Vándoriparos szervezkedés kezdetei Nyugat-Európában. A Párizsi Magyar Jótékony Egylet története 1843—1852

A szocialista eszmék hatása vándoriparosainkra Alig van olyan történelmi munka, szóljon bár a magyar munkásmozgalom korai szakaszáról vagy a céhrendszer felépítéséről, amely ne szögezné le: az Európában vándorló iparosainkra nagy hatással voltak a különböző szocialisztikus-kommunisztikus eszmék. E megfogalmazásban a feltételes mód indokoltabb lenne, hiszen a kétségtelenül meglevő hatások kimutatására mindmáig nem történt kísérlet. Mégpedig azon egyszerű oknál fogva, mert kézműveseink nem rögzítették írásban külhoni benyomásaikat. Vagy ha mégis, úgy óvakodtak a tilalmas kapcsolatok megemlítésétől. Maradtak tehát a közvetett bizonyítékok, jóllehet ezek sem sorjáztak a kívánatos bőségben. Szükségtelen bizonygatni, hogy a forradalmak erjesztőjeként közismert Párizs mennyiben volt alkalmasabb helyszín Pest-Budánál a fentemlített hatások befogadására. Maradjunk inkább a megfogható — de még mindig csak közvetett — bizonyítékok számbavételénél. Ezek többségét Táncsics már idézet útibeszámolója szolgáltatja, amelyből megtudhatjuk, hogy a PMJE tagjai — ha előbb nem is — 1846-ban bizonyára közelebbről is megismerkedhettek pl. Cabet eszméivel, amelyeknek egyik legismertebb magyar propagátora éppen vándor vendégük volt. Párizsban Táncsics felkereste Cabet-t, és talán nem tévedünk, ha feltételezzük: e látogatás kapcsán iparosainkkal is megismertette mestere Voyage en Icarie (Utazás Ikáriában) c. utópisztikus regényét, amely egy képzeletbeli társadalom modelljét rajzolja meg, ahol egyenlőség és vagyonközösség van. Az pedig egészen bizonyos, hogy Lamennais Paroles d'un croyant (Egy hivő szavai) c. munkáját a legények egy része el is olvasta, hiszen a mű magyar fordításának kéziratát Táncsics az egyletnek ajándékozta. így Lamennais bibliai versekben írt, a papi és a világi elnyomást egyaránt elítélő, a szegények és a gyengék összefogását sürgető műve sokban befolyásolta az iparosoknak a hazai állapotok megváltoztatásáról szőtt álmait, csakúgy, mint Táncsicsnak a Magyar munkás külföldön; vagy: kié a haza? c. kis dolgozata. Igaz, e munkát, amely a munkásság érdekeit és természetadta jogait taglalja, Táncsics Londonban írta, de a gondolat feltehetően már Párizsban, talán éppen iparosaink körében fogamzott meg benne. Igen ám, de továbbra is válaszra vár a kérdés: a PMJE tagjai hasznosították-e, mégpedig kimutathatóan, a Táncsics révén szerzett benyomásokat ? S ha igen: ki és mi módon ? Garay Antalban feltehetően mély nyomokat hagytak a Párizsban látottak és hallottak, legalábbis erre utal későbbi pályafutása. Amikor 1848 februárjának végén Blanqui megalakította a Központi Republikánus Társaságot, mely jelentős szerepet játszott a forradalomban, és amelynek tagjai között többnyire értelmiségiek és kispolgárok foglaltak helyet, Garay is a soraikba lépett, és — amint a későbbiekben látni fogjuk — a forradalmi harcokból is kivette részét, jónéhány honfitársával egyetemben.

37 37. Suzanne Wassermann: Les Glubs de Barbés et de Blanqui en 1848. Genéve 1978. 239. o. 504