AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Berlász Piroska: Kísérlet egy tudományos évkönyv megindítására a XIX. század elején. Az Acta Musei Nationalis Hungarici sorsa

szövege — igen csekély változtatástól eltekintve — azonos Millernek 1782ben megjelent doktori értekezésével.

56 Szűz Mária képének magyar aranypénzeken való alkalmazásáról (II.) Miller már nagyváradi tanár korában előadott diákjainak.

57 Ennek a nyomtatásban is magjelent latin nyelvű praelectiónak szövegét a költő Virág Benedek annyira közérdekűnek találta, hogy 1804-ben lefordította magyarra,

58 úgy vélve, hogy „az igazságot nem elég tsak egy nyelven és tsak egyszer hirdetni."

59 Az Acta-beli tanulmány lényegesen többet nyújt a korábbinál. A XVIII fejezetet tartalmazó, bőven jegyzetelt értekezés ismeretanyagában természetesen a korábban készített munkára épül, de mindenképpen más műnek mondható. — Az I. András és I. Béla testvérharcáról szóló tanulmány (III.) szövegét ismét fellelhetjük nyomtatásban Miller akadémiai előadásaként, amely Nagyváradon 1782-ben jelent meg.

60 Amit az előző cikkről el tudtunk mondani, hogy ti. átdolgozott formája a korábbinak, azt itt nem tehetjük. A nyomtatvány és az Acta szövege ez esetben megegyezik, csupán néhány jegyzetnél találunk kiegészítést. A következő (IV.) tanulmányt Miller a Thuróczy-krónika elemzésének szentelte. Az értekezés tartalma novum Miller munkásságában. Sem nyomtatott önálló munkái, sem folyóiratban megjelent cikkei között nem találunk erre a témára. Az Acta-ba, való beillesztését tehát első közlésnek kell tekintenünk. A soron levő (VI.) majdnem 40 levél terjedelmű, 20 fejezetből álló értekezés többet ad a címben kifejezettnél. A hazai nyomdászat kezdeteiről szóló tanulmányt várva, az első öt fejezetben egyetemes nyomdászattörténeti bevezetést kapunk. A fennmaradó VI—XX. fejezet foglalkozik a magyar könyvnyomtatás történetével. Alapos, részletes munka ez — amely a hazai papírgyártásra, könyvkereskedelemre és cenzúraügyre is kiterjed — s a történeti folamatot egészen a XIX. századig követi. Miller korábban is foglalkozott a témával.

61 1803-ban a Zeitschrift von und für Ungern-ben „Ueber die erste Buchdruckerey in Ungern" címen jelent meg egy nyomdá56. Miller, J. F.: Dissertatio inauguralis historico-critica de iure Andreáé III. ad coronam Hungáriáé, aliisque huic adfinibus, quam pro consequendis in regia Universitäre Budensi supremis philosophiae honoribus mense sept. anno MDGGLXXXI. elucubravit Iacobus Ferdinandus de Miller, nobilis Hungarus Budensis, in regia Academia Magno-Varadiensi historiarum professor publ. ordin. Posonii, 1782. 83 p. 57. Miller, J. F.: Positio historico-critica. Effigiem B. Virginis Mariae auro Hungarico probabilius Matthias Gorvinus primus impressit. S. 1. s. a. [10] p. 58. Miller, J. F.: Különös letzke a' Szűz Mária képéről a' magyar aranyon. — — a Nemzeti Könyvtár őrzője után írta Virág Benedek. Pesten, 1804. 30 1. 59. Uo. 7-8. 1. 60. Miller, J. F.: Disquisitio historico-critica belli frátérni inter Andreám I. et Bélám I. Magno-Varadini, 1782. 61 1. 61. A téma korábbi kidolgozását az OSZK kézirattára őrzi Quart. Lat. 63/12/8. jelzet alatt. Címe: Exercitatio academica de primis lineamentis artis typographical apud Hungaros. Magno-Varadini, 1785. — Ugyanezen kézirat esztergomi példányáról, valamint Miller egyéb nyomdászattörténeti munkáiról lásd V. Kovács Sándor: Az első magyar nyomdatörténet ismeretlen kézirata. = M. Kszle 1973. 332 — 347. 1.; Haiman György: Németh János nyomdászattörténete (1818). = M. Kszle 1977. 243 — 255. 1. és Szelestei N. László: A magyarországi nyomdászattörténeirás kezde* tei. = M. Kszle 1982. 19 — 39. 1. c. tanulmányok vonatkozó részeit. 485