AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Berlász Piroska: Kísérlet egy tudományos évkönyv megindítására a XIX. század elején. Az Acta Musei Nationalis Hungarici sorsa

Ad VIII—IX. Haliczky két numizmatikai tanulmánya a múzeumi éremgyűjteménynek két érdekes darabjával foglalkozik: az „állítólagos" Crispus-érmével és a Mitrovicában talált római ún. Equeias-hermával, amely utóbbihoz a Múzeum József nádor közvetítésével jutott hozzá. Haliczky cikkeihez az Évkönyv 297. pagina-jelzésű táblája csatlakozik: egy Equeiasábrázolás, Anton Fidler alkotása. A 384. paginával jelölt, három figurát ábrázoló metszet — A. Fidler és Blasius Höfel munkái — közül kettő Miller cikkéhez kapcsolódik: a Fig. 1. a Szent György lovagrend, a Fig. 2. a Sárkányos Társaság jelvényét szemlélteti. A Fig. 3. Haliczky Antal Crispus érmét ábrázolja. A tábla felirata: „Ex Numophylacio Musei Nationalis Hungarici." Ad X. A következő cikk, a Bihar megyei Rézbánya szaktudományos leírása az egyetlen német nyelvű közlemény az Actáb&n. Ennek oka az, hogy a referátum készítői, a királyi kezelőszemélyzet, németül nyújtotta be ismertetését a szerkesztőnek, aki azt latin előszóval látta el és bő jegyzetfüzérrel kísérte. Millernek kedves témája volt Rézbánya. 1803-ban a Zeitschrift von und für Ungern-hen megjelent „Von der Natur-Produkten des Mineral-Reichs in Biliarer Comitate"

21 című cikkében meg is indokolja, hogy az ilyenfajta szakcikkek „terra incognita"-nak számítanak a magyarországi tudományos irodalomban. Ez a cikk mintegy alapul szolgált az Acta-b&n megjelent leírás bőséges kommentálásához. Ehhez a bányászati szakismertetéshez egy Pag. 317. számozású, Karács Ferenc által metszett színezett térkép is tartozik ezzel a felírással: „Plan der Réz-Bányer geognostischen Aufnahme in den Jahren 1811 und 1812." Ad XI. A tanulmányok sorát egy Miller tollából származó és az átlagos nekrológnál jóval bővebb Kitaibel-megemlékezés zárja. Az 1817. december 13-án elhunyt jeles orvosdoktornak, a botanika professzorának életrajza s munkásságának jegyzetekkel bőven kísért méltatása.

22 A kötet végén (378—381. p.) az Évkönyv 1818. január 5-i kelettel a Marczibányi-alapítványnak az egységes magyar nyelv és helyesírás megteremtését célzó pályatóteleit közli. Ezek közül — mint jellemzőt — csak egyet említünk (III. tétel, 379. p.) amely így szól: „Melyik volna az a legalkalmatosb mód, melly szerént egy tekéletes Magyar Szókönyvet (Lexicont) lehetne elkészíteni?" Hasonló a többi is, a nyelvújítás korának időszerű problémaköréből. Az Évkönyv egykorú fogadtatása A pest-budai, pozsonyi és bécsi sajtó a kötet megjelenését követő napokban egyöntetű örömmel és igen kedvező méltatással adta hírül az Acta Litteraria Musei Nationalis Hungarici I. kötetének megjelenését. A Pressburger Zeitung a kötet nyomdai kiállítását Bodoni és Didót „Prachtwerk" 21. Zeitschrift von und für Ungern. 4. Bd. 1803. 357 — 367.1. 22. Kitaibel Pál hagyatékát József nádor az Acta megjelenése után, 1818. május 14-én vásárolta meg a Múzeum, illetve a Könyvtár számára. L. Mátray Gábor: A Magyar Nemzeti Múzeum korszakai. Pest, 1868. 25.1. 475