AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Berlász Piroska: Kísérlet egy tudományos évkönyv megindítására a XIX. század elején. Az Acta Musei Nationalis Hungarici sorsa

tervezetet is. 3 A tudományos évkönyv — mint leendő múzeumi kiadvány — e tervben ily módon szerepelt: „... minden esztendőben adatik ki egy 8-tzad rész formában lévő kö­tet, a' mely az Intézetnek eredetétől fogvást esztendő szám szerént kidolgo­zott történetén kívül magában fog foglalni egy vagy több Munkátská­kot..." 4 Ismeretes, hogy a művelt és műgyűjtő nádor — aki jól ismerte Európa hasonló tudományos és művészeti intézményeit — lelkes pártfogója lett az ügynek, amely így hamarosan megvalósulásra került. Az 1808. évi ország­gyűlés a 8. tc.-ben mondta ki a Magyar Nemzeti Múzeum megalapítását, s az új intézmény élére — amelynek a Széchényi Könyvtár ettől kezdve egyik, de mindenesetre legfőbb osztálya volt — elnöknek (praesesnek) ós pártfogó­nak (protectornak) József nádort állította. Az intézet gyakorlati megszerve­zése Millerre hárult, akit a nádor nagy hozzáértést és energiát kívánó szer­vezőmunkájában megértően és teljes tekintélyével hathatósan támogatott. A szervezőmunka a következő feladatokat ölelte fel: okos és hatékony propagandával felszólítani a társadalmat a Múzeum anyagi és tárgyi alap­jainak megteremtésére, kialakítani a tárak kereteit, fogadni és elhelyezni az adományokat, végül hozzáfogni a rendezőmunkához. Ezt az egy ember szá­mára szinte átfoghatatlan, egyidejűleg oly sok szellemi és gyakorlati erő­feszítést kívánó feladatot Miller teljes sikerrel oldotta meg. Az intézetnek megyék, városok és magánosok adakozásából összegyűlt saját pénzalapja az ún. Fundus pecuniarius Musei már 1809-ben komoly összeggel rendelkezett. Ez tette lehetővé, hogy a kialakuló Természeti tár élére Tehel Lajos orvos személyében már 1810-ben hozzáértő múzeumőrt lehetett kinevezni. Az ugyancsak fejlődőben levő Régészeti tár élére kiválasztott Haliczky Antal kinevezése még 1814-ig váratott magára. A szerveződő Múzeumot, amelynek gyűjteményei a megalapítás utáni második-harmadik évben már számot­tevők voltak, Miller megbízott igazgatóként vezette. Az Évkönyv ügye azonban — amelyről a Vaterländische Blätter 1811­ben hírt adott — még évekig húzódott. Összeállításának sem személyi, sem tárgyi feltételei nem voltak adva: az alakulófélben levő tárak még nem vol­tak alkalmasak bemutatásra, és súlyos elfoglaltságai mellett Miller is sokáig csak elméletben foglalkozhatott a tervezett kiadvány problémájával. 1811-ben azonban — mint ugyancsak ismeretes — mégis sikerült Mil­lernek egy idevágó részletes tervet készítenie. 5 E kézírásos plánum már ér­zékelhetően állítja elénk a tervezett évkönyvet. Azt javasolta, hogy az inté­zet nagy nyolcadrét formában évenként egy-egy kötetet adjon ki 32—36 ív terjedelemben. A nyomdai munkák kivitelezőjéül az Egyetemi nyomdát jelölte meg. A köteteket mérsékelt áron kívánta forgalomba hozni, csupán a rájuk fordított költségek megtérülésével számolt. Az esetleges nyereséget 3. Mvsevm Hvngaricvm excelsis regni proceribvs et inclytis statibvs ac ordinibvs exhi­bitvm. — A Nemzeti Gyűjtemények elintézése feltételei Magyar ország hazafiai szá­mára. Budae, é. n. 4. Uo. 26. 1. 5. Országos Széchényi Könyvtár, Irattár. An. 1811. — L. még Kollányi i. m. 213 — 225. 1. 466

Next

/
Thumbnails
Contents