AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Berlász Piroska: Kísérlet egy tudományos évkönyv megindítására a XIX. század elején. Az Acta Musei Nationalis Hungarici sorsa

tervezetet is.

3 A tudományos évkönyv — mint leendő múzeumi kiadvány — e tervben ily módon szerepelt: „... minden esztendőben adatik ki egy 8-tzad rész formában lévő kötet, a' mely az Intézetnek eredetétől fogvást esztendő szám szerént kidolgozott történetén kívül magában fog foglalni egy vagy több Munkátskákot..."

4 Ismeretes, hogy a művelt és műgyűjtő nádor — aki jól ismerte Európa hasonló tudományos és művészeti intézményeit — lelkes pártfogója lett az ügynek, amely így hamarosan megvalósulásra került. Az 1808. évi országgyűlés a 8. tc.-ben mondta ki a Magyar Nemzeti Múzeum megalapítását, s az új intézmény élére — amelynek a Széchényi Könyvtár ettől kezdve egyik, de mindenesetre legfőbb osztálya volt — elnöknek (praesesnek) ós pártfogónak (protectornak) József nádort állította. Az intézet gyakorlati megszervezése Millerre hárult, akit a nádor nagy hozzáértést és energiát kívánó szervezőmunkájában megértően és teljes tekintélyével hathatósan támogatott. A szervezőmunka a következő feladatokat ölelte fel: okos és hatékony propagandával felszólítani a társadalmat a Múzeum anyagi és tárgyi alapjainak megteremtésére, kialakítani a tárak kereteit, fogadni és elhelyezni az adományokat, végül hozzáfogni a rendezőmunkához. Ezt az egy ember számára szinte átfoghatatlan, egyidejűleg oly sok szellemi és gyakorlati erőfeszítést kívánó feladatot Miller teljes sikerrel oldotta meg. Az intézetnek megyék, városok és magánosok adakozásából összegyűlt saját pénzalapja az ún. Fundus pecuniarius Musei már 1809-ben komoly összeggel rendelkezett. Ez tette lehetővé, hogy a kialakuló Természeti tár élére Tehel Lajos orvos személyében már 1810-ben hozzáértő múzeumőrt lehetett kinevezni. Az ugyancsak fejlődőben levő Régészeti tár élére kiválasztott Haliczky Antal kinevezése még 1814-ig váratott magára. A szerveződő Múzeumot, amelynek gyűjteményei a megalapítás utáni második-harmadik évben már számottevők voltak, Miller megbízott igazgatóként vezette. Az Évkönyv ügye azonban — amelyről a Vaterländische Blätter 1811ben hírt adott — még évekig húzódott. Összeállításának sem személyi, sem tárgyi feltételei nem voltak adva: az alakulófélben levő tárak még nem voltak alkalmasak bemutatásra, és súlyos elfoglaltságai mellett Miller is sokáig csak elméletben foglalkozhatott a tervezett kiadvány problémájával. 1811-ben azonban — mint ugyancsak ismeretes — mégis sikerült Millernek egy idevágó részletes tervet készítenie.

5 E kézírásos plánum már érzékelhetően állítja elénk a tervezett évkönyvet. Azt javasolta, hogy az intézet nagy nyolcadrét formában évenként egy-egy kötetet adjon ki 32—36 ív terjedelemben. A nyomdai munkák kivitelezőjéül az Egyetemi nyomdát jelölte meg. A köteteket mérsékelt áron kívánta forgalomba hozni, csupán a rájuk fordított költségek megtérülésével számolt. Az esetleges nyereséget 3. Mvsevm Hvngaricvm excelsis regni proceribvs et inclytis statibvs ac ordinibvs exhibitvm. — A Nemzeti Gyűjtemények elintézése feltételei Magyar ország hazafiai számára. Budae, é. n. 4. Uo. 26. 1. 5. Országos Széchényi Könyvtár, Irattár. An. 1811. — L. még Kollányi i. m. 213 — 225. 1. 466