AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: Magyarok és idegenek a törökelleni felszabadító háború korszakában (1683-1699)

Magyarok és idegenek a törökelleni felszabadító háborúk korszakában (1683—1699) FALLENBÜCHL ZOLTÁN A XVII. századi törökelleni felszabadító háború kora az az időszak Magyarországon, amikor az egykori magyar államterületen, a Kárpátmedencében, megteremtődnek azok az új etnikai realitások, amik teljes súllyal csak a következő évszázadban kezdenek hatni. Ekkorra az etnikai eltérés-tudat, az „azonosság" új formája, az egyes itt lakó népek közt erősebbé válik, kialakulnak előbb a különbözőségtudatból a közösségi, majd az ellentéteket jelentő szempontok, melyek a XVIII. század végére már néhol kifejezett feszültséggé is válnak. Az etnikai változások, párhuzamosan haladva a nópfelség gondolatával és a nemzetiségek öntudatraébredésével azután döntő tényezővé válnak a középkor derekától egységes Magyar Királyság, mint állam, és a Kárpát-medence, mint földrajzi tényező sorsában. E tanulmányban kevésbé a levéltári kutatásokra helyeződik a súly. Ezek új adatokat hozhatnak, de döntően nem módosítanak egy nagyjából ismert képet. Hogy talán mégsem haszontalan ismét egyszer vizsgálat alá venni a képet, részben az indokolja, hogy az eddigi irodalom az idegenek szerepét csak a hazai autochton lakosság szempontjából vizsgálta, viszont kevéssé mérlegelte az idegen elem attitűdjét és szerepét. Az is kívánatos, hogy a XIX. századi történetírás által kialakított, s utóbb minden további nélkül átvett sztereotípiákat is némileg újra kontroll alá vonjuk. Talán így új összefüggésekre is derülhet fény. Azok a kategóriák, melyeket külföldi történetírók állítottak fel saját országukban az idegenek szerepére vonatkozólag, Magyarországra e korban csak korlátozottan alkalmazhatók. Az idegenek itt ugyanis nem azonosíthatóak egyszerűen a bevándoroltakkal. Fejedelmi házasságok, dinasztikus kapcsolatok Magyarországra ekkor csak áttételesen hatnak. Tanulók, utazók ritkák. Művészek és kereskedők gyakoribbak, de nem ők teszik az idegenek zömét. Legkivált játszanak szerepet itt az idegen katonák: a magyar király és a török császár szolgálatában, s azok, akik nyomukban jönnek. De legelőször azt kell tisztázni: kiket értünk „magyarok" és kiket „idegenek" alatt. Mindenekelőtt azt kell tisztázni: mik a vizsgált korszakban a magyar identitástudat meghatározó tényezői ? Teljesen egyértelmű képet adni, ki és mi a magyar, így is igen nehéz feladat. Utólagos, XIX. vagy éppen XX. századi történelmi kategóriákkal köze423