AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Heltai János: Bethlen Péter és Pázmány - Péter Bethlen und Pázmány

nagy fejedelem híres művelődéspolitikája következtében, amelyet az ő halála után Bethlen István és fiai töretlenül tovább folytattak,

32 sokrétűen és erős szálakkal kötődött a református egyházhoz; s Péter gróf katolizálása erős népszerűség-vesztést is okozhatott volna a protestáns többségű Erdélyben, ahol elsősorban lehettek hatalmi aspirációik. A török reagálása is, bár az vallási ügyekben általában közömbös volt, kiszámíthatatlan erre a lépésre. Ebből a konstellációból világlik ki igazán Pázmány politikai bölcsessége és mély hazaszeretete, aki a béke és a magyarság általános érdekeit látva veszélyben, lemondva arról a térítési munkáról, amelyet korábban nagy valószínűséggel feltételezhetően ő kezdett, a protestáns Erdély erejének megőrzésén munkálkodott a két legnagyobb protestáns család konfliktusának idején is. Magatartását magyarázza az is, hogy bizonyos analógiák például Veresmarti Mihály, dunaszerdahelyi prédikátor,

33 vagy Batthyány Ádám áttérései arra utalnak, hogy Pázmány számára igen fontos volt a belső vallási meggyőződós kialakítása is, Bethlen Péter esetében azonban ez irreálissá vált. Ugy látszik Eszterházi, aki mint az események mutatják, jól ismerte Bethlen Péter személyét és ügyeit, makacsabbul bízott a gróf megnyerhetőségében és ezért tovább erőltette a vele való együttműködést. Befejezésül meg kell jegyeznünk, tisztában vagyunk azzal, hogy mondanivalónkban sok a hipotetikus elem, mégis reméljük, hogy következtetéseink nem járnak messze a valóságtól, illetve módot adnak a vizsgált kérdések továbbgondolására. PÉTER BETHLEN UND PÁZMÁNY J. HELTAI Péter Bethlen, der Neffe des Siebenbürger Fürsten Gábor Bethlen, besuchte im Jahre 1628 im Rahmen seiner ausländischen Studienreise auch Rom. Der junge Graf, der zu der calvinistischen Konfession gehörte, wurde auf die Empfelung des Erzbischofs von Esztergom Péter Pázmány vom Papst VIII. Urban empfangen. 7 Jahre später im Jahre 1635 war wahrscheinlich wieder Pázmány, der einen Versuch gemacht hat, Péter Bethlen zur katholischen Konfession zu bekehren. Péter Bethlen aber ist in dem Konflikt zwischen seinem Vater, István Bethlen dem Älteren und Rákóczi György — wobei sich István Bethlen auf türkische Hilfe stützte — der türkischen Parteirichtung seines Vaters treu geblieben. Pázmány hat deshalb, offenbar wegen seiner Sorgen um den türkischen Krieg, die Bekehrung aufgegeben und gegen die Bethlens für Rákóczi Stellung genommen. 32. A Bethlen család e tevékenysége talán kevéssé ismert a közvélemény előtt, de az ő költségükön tanuló diákok a harmincas években is egész sor disputációt ajánlottak nekik, öreg Bethlen Istvánnak komoly része volt a váradi Biblia kinyomtatásában stb. 33. Ipolyi Arnold: Veresmarti Mihály élete és munkái. Bp., 1875. 412—417.1. 422