AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Heltai János: Bethlen Péter és Pázmány

szony. Kettőjük jól ismert levelezéséből

21 kiviláglik, hogy az ország erejének, egyensúlyának békében való megőrzése mély és őszinte aggodalmat váltott ki Pázmányból, s ezt csak Rákóczi fejedelemségének támogatásával látta elérhetőnek. Törekvéseinek legfőbb célja a konfliktus megegyezéssel való elsimításának mielőbbi kieszközlése. Bethlen Péter katolizálása pedig újabb előre pontosan nem látható bonyodalmakhoz vezetett volna. Pázmány kifejezetten aggódik is emiatt annyira, hogy 1636. okt. 16-án tőle szokatlan módon a szatmári jezsuita kollégium felállításának alkalmasabb időre való halasztását tanácsolja II. Ferdinándnak, mondván, hogy úgyis közszájon forog már a rágalom, hogy a pápisták a törökkel szövetkeztek az erdélyi fejedelem és a felvidéki reformátusok ellen. Pázmány politikai törekvései közé ekkortájt tehát nehezen illeszthető be ez a térítési kísérlet. Ezért kell arra gondolnunk, hogy 1636-ban inkább Eszterházi Miklós nádor tehetett lépéseket Bethlen Péter áttérése ügyében. Eszterházi Pázmány és a magyarországi rendek többsége ellenében nem merte nyíltan támogatni azt a Bethlen Pétert, aki a család magyarországi várába Ecsedbe visszahúzódva készülődött, hogy az apja által hozandó török seregek mellé csatlakozzék, mégis mindent megtett, hogy a személyes ellenfelének is tekintett Rákóczi helyzetét gyöngítse. Nemcsak elmulasztotta a király Pázmány által kieszközölt rendeletei ellenére, hogy Bethlen Péter katonai készülődését megakadályozza, hanem még 1636 nyarán is, mikor a török támadás elkerülhetetlensége már nyilvánvaló volt, állandó összeköttetésben állt vele. Mind Rákóczi, mind Pázmány igen határozottan fejezték ki azt a gyanújukat, hogy Eszterházi nádori kötelességei ellenére is titokban Bethlen Péter kezére játszik.

22 Eszterházi magatartását többek között az is magyarázhatja, hogy bízott Bethlen Péter katolizálásában, hiszen az ő számára, ugyanúgy mint Pázmánynak lehetetlenségnek tűnt a török szövetség gondolata. Az ifjú gróf katolizálása azonban nagy távlatokat nyithatott volna az ő politikai koncepciója előtt: Erdélynek a Habsburg ház égisze alatt Magyarországhoz való visszacsatolására. Hiszen például Bethlen Péterrel ebben az esetben el lehetett volna játszatni Homonnay György szerepét Rákóczival szemben.

23 Erősíti feltételezésünket, hogy az Eszterházi család máskor is hathatósan működött térítési ügyekben. Például: Nádasdy Ferenc áttérésében is a nádornak és családjának volt meghatározó szerepe.

24 21. Levelezésüket külön is kiadta Szilágyi Sándor: i. m. Pest, 1870. 22. Pázmány 1636. aug. 12-én ír erről Rákóczinak, említve, hogy a fejedelem júl. 25-én kelt levelében szintén panaszkodott ezért. = Pázmány Péter összegyűjtött levelei, II. kötet. Bp. 1911., 685.1. Sőt Pázmány még 1636. okt. 3-án is Eszterházi szemébe vágja ezt a gyanúját. I. h. 706.1. 23. Homonnayt Bethlen Gáborral szemben léptették fel erdélyi trónkövetelőként. 24. Nádasdy Ferenc és Eszterházi között előbb szabályos hitvita folyt levélben a Szentírás hitelességéről. Majd Nádasdy saját családja akarata ellenére Eszterházi tanácsára Itáliai peregrinációra ment. Katolizálása után pedig az ő felesége lett Eszterházi Júlia grófnő, akit eredetileg Zrínyi Miklósnak szántak. Lásd erről: Klaniczay Tibor: Zrínyi Miklós. Budapest, 1964. 61 — 53. 1.; Payr Sándor: A Dunántúli evangélikus egyházkerület története. Sopron, 1924. 718—719. és Egyháztörténeti emlékek. Sopron, 1910. 214—216. 1. Eszterházinak a protestáns követelésekkel szemben egyébként tanúsított megértése (lásd erről Bitskey Tibor tanulmányát = Theologiai Szemle, 1983. 78 — 81.) politikai jellegű, és nem gyengíti Bethlen Péterrel kapcsolatos feltételezésünket. 27« 419